A beatmozgalom egyik névadója és vezetője, az Úton című kultuszmű szerzője, Jack Kerouac amerikai író kilencven éve született.
Az amerikai költő, regényíró Jack Kerouac Jean-Louis Kerouac néven született 1922. március 12-én született. Noha tőle származik a beatmozgalom irányzatának elnevezése, saját magára nem vonatkoztatta, annak ellenére sem, hogy számos regényében magasztalta a mozgalom legfőbb eszményeit, a szegénységet és a szabadságot.
Útját kereste a csavargó lélek
„Az életem egy farm lesz, ahol magam termelem meg az ennivalómat. Nem csinálok semmit, csak ülök egy fa alatt, amíg nőnek a növényeim, a saját boromat iszom, regényeket írok, hogy nemesítsem a lelkemet, játszom a srácaimmal, és fütyülök a nyomorultakra” – írta naplójába Kerouac 1948-ban. Mindez azonban – a regényírást kivéve – nem valósult meg a kanadai francia emigráns családból származó író életében.
Kerouac, aki angolul csak az általános iskolában tanult meg, sokat olvasott, és maga is kísérletezett rövidebb írásokkal. A középiskola elvégzése után, kiváló futballteljesítményének köszönhetően ösztöndíjat szerzett a New York-i Columbia Egyetemre. Itt kötött életre szóló barátságot a költő Allen Ginsberggel, az író William S. Burroughs-zal és Neal Cassadyvel, és az együtt töltött napok, a közös csavargások, nagy ivászatok a Kerouac-próza meghatározó elemei lettek.
Az egyetemnek egy sérülés miatt hátat kellett fordítania, így beállt a haditengerészethez a II. világháború alatt, innen skizoid személyisége miatt leszerelték, ettől kezdve kereskedelmi hajókon dolgozott tengerészként. Később beutazta az Egyesült Államokat és Mexikót, a vasutasságtól az erdőőrségig mindenféle munkát elvállalt. Közben írónak készült, azt remélte, hogy ez lesz a fő megélhetési forrása. 1950-ben megjelent első regénye, a The Town and the City, amelyre a kritikusok felfigyeltek ugyan, mégsem lett sikerkönyv.
Az Úton
A kiugrásra hét évet kellett várnia, ezalatt Neal Cassady társaságában beutazta az országot. Ebből az utazásból született meg az Úton című regény, amely Ginsberg Üvöltése mellett a beatmozgalom egyik bibliája lett. Az alapötletet Kerouac így foglalta össze: „Két srác autóstoppol Kaliforniában, kutatva valami után, amit nem igazán találnak meg, elvesztik magukat az úton, visszajönnek valami másban reménykedve.” A könyvet egy 36 méter hosszú, összeragasztott papírcsíkra írta, ezt fűzte be írógépébe, hogy ne kelljen gondolatait papírcserével megszakítani. A szövegben nem használt sem bekezdéseket, sem pedig vesszőket, így 1951 áprilisában, 20 nap alatt sikerült befejeznie művét, de a – jócskán megkurtított – kiadásra 1957-ig várnia kellett.
„Revelációkat akarok papírra vetni, és nem ostoba sztorikat írni, pusztán a pénzért. A lehető legmélyebben le akarok ásni a saját tudatalattimba, mert hiszem, ha ez sikerül, mindenki meg fogja érteni azt, amit mondok, hiszen ott legbelül minden ember egyforma.” Jack Kerouac: Úton
Az Úton talán az egyik legismertebb regényévé vált, a mű mely szakított a hagyományos prózairodalom valamennyi konvenciójával. Megjelenése után valósággal mítoszt teremtett, az Egyesült Államokat keresztül-kasul utazgató csavargóról szóló történet, ami leginkább arról szólt, ami az akkori huszonéveseknek hiányzott: a szabadság szükségéről és a megszerzett szabadságról, a fogyasztói társadalomból való kitörésről és a másság, a mindenféle deviancia létjogosultságáról.
Siker, függőség, buddhizmus
„Egyszerre rádöbbenek, hogy mindenki éli a maga csendes kis életét, és egyedül én vagyok őrült.” (Jack Kerouac: Művésztelep)
Bár a siker ráirányította a figyelmet, Kerouac nemigen tudott mit kezdeni ezzel. Egyre inkább befelé fordult, legszívesebben otthon ült és írt, és küzdött – nem sok sikerrel – alkohol- és drogproblémáival. Fontos, főként önéletrajzi ihletésű művei önéletrajzi elemekre épülő művei legtöbbjében más beatköltők és beatszemélyiségek is felbukkannak. Ekkoriban születtek: a Dharma hobók, a Senkiháziak, a Magányos utazó, a Művésztelep. Élete utolsó éveiben érdeklődése egyre inkább a misztika és a zen buddhizmus eszméi felé fordult, életrajzot is írt Sziddhártáról.
Jack Kerouac a floridai St. Petersburgben halt meg májzsugorban 1969. október 21-én. Szülővárosában, a massachusettsi Lowellben temették el, síremlékét 1988-ban avatták fel.
Prózai stílusa számos írót megihletett, köztük Tom Robbinst, Lester Bangset, Richard Brautigant és Ken Kesey-t. Kerouac hatott a baby boom nemzedék (második világháború utáni években született 70 millió lakos) zenészeire, beleértve a Beatlest, Bob Dylant, és Jim Morrisont.
Az Úton eredeti, vágatlan verzióját 2007-ben kiadták Amerikában, magyar fordítása tavaly jelent meg. A kultikus műből film is készült, amely várhatóan az idén kerül a mozikba.
