„Hiszek a megérzésben és az ihletben. A képzelet fontosabb, mint a tudás. Míg a tudás véges, addig a képzelet felöleli az egész világot, haladásra ösztökél, létrehozza az evolúciót.” Albert Einstein Nobel-díjas német fizikus, matematikus 135 éve született.
„Mi az értelme a létezésünknek és mi az értelme egyáltalán az élőlények életének? Erre a kérdésre válaszolni tudni nem egyéb mint vallásosnak lenni. Te azt kérded: van egyáltalán értelme ezt kérdezni? Mire én azt felelem: aki saját és embertársai életét értelmetlennek találja, az nemcsak boldogtalan, hanem arra is alig képes, hogy éljen.”
Albert Einstein Nobel-díjas német fizikus, matematikus 135 éve, 1879. március 14-én született. Ulmban látta meg a napvilágot. Mivel csak későn tanult meg beszélni, sokáig azt gondolták róla, hogy szellemileg visszamaradott. A gimnáziumban csak a matematika érdekelte, rossz tanuló volt. A tudomány leghíresebb bukott tanulóját tanára így bocsátotta útjára: „Soha nem viszed semmire, Einstein.”
Később a zürichi műszaki egyetemen tanári diplomát szerzett, és a Svájci Szabadalmi Hivatal előadója lett. A tudományos világtól távol, gyakorlati megfigyelései nyomán kezdte kidolgozni korszakalkotó elméleteit. 1921-ben, immár tekintélyes berlini kutatóként megkapta a fizikai Nobel-díjat, de a közhiedelemmel ellentétben nem az akkoriban még vitatott relativitáselméletért, az indoklásban fényelektromos törvénye és elméleti fizikai munkássága szerepelt. Hiába ünnepelte azonban a tudományos világ, a német antiszemiták célkeresztjébe került, főként azt követően, hogy csatlakozott a cionista mozgalomhoz. Életében a vallás nem játszott meghatározó szerepet, de zsidóságát mindig vállalta.
„Oly sok ember manapság – még hivatásos tudósok is – olyannak tűnnek nekem, mint aki már több ezer fát látott, de még soha nem látott egy erdőt. A történelmi és filozófiai háttértudás adja meg a függetlenséget a generációjának azon előítéleteitől, amelyektől a legtöbb tudós szenved. Véleményem szerint – Ez a filozófiai meglátás által megteremtett függetlenség különbözteti meg az egyszerű iparos embert az igazság igaz kutatójától.”
Hitler hatalomra jutásakor Kaliforniában tanított, többé nem tért haza. Az egész életében demokratikus érzelmű tudós 1940-ben felvette az amerikai állampolgárságot, haláláig a Princeton Egyetem professzora volt. A háborút, az erőszakos hatalomátvételt teljes mértékben elutasította: „Azt nem tudom, hogy a harmadik világháborút milyen fegyverekkel fogják megvívni, de a negyediket biztos, hogy botokkal és kövekkel.”
Tudományos munkássága röviden így foglalható össze: 1905-ben jelent meg négy cikke, amely alapjában változtatta meg az addigi világképet. Az első elméletileg magyarázta meg a folyadékokban lebegő szemcsék véletlenszerű hőmozgását. A második felvetette, hogy a fény különálló kvantumokból (fotonokból) áll, amelyeknek a hullámjelleg mellett részecskékre jellemző tulajdonságai vannak. A harmadik kimondta a tömeg és az energia egyenértékűségét (E=mc2), a negyedik szerint ha a fény sebessége minden vonatkozási rendszerben azonos, akkor az idő és mozgás is viszonylagos a megfigyelőhöz képest (a speciális relativitáselmélet általánosította a newtoni mechanikát).
„A titokzatosnál nincs csodálatosabb. Alapvető érzés ez, ott áll az igazi művészet és az igaz tudomány bölcsőjénél. Aki nem ismeri, aki nem tud többé csodálkozni és nem érez meglepetést, az olyan, akár a halott, akinek lezáródott a szeme.” 1913-ban dolgozta ki az általános relativitáselméletet. Eszerint a természeti törvények leírására bármely vonatkoztatási rendszer alkalmas, bármilyen is mozgásállapota. Később megállapította, hogy a gravitáció nem erő, hanem a téridő görbülete, amelyet a tömeg jelenléte idéz elő.
„Ha nem fizikus lennék, akkor valószinűleg zenész lennék. Gyakran gondolkozom zenében. Ábrándjaimat a zenében élem. Zenében kifejezve látom az életem… Tudom, hogy a legtöbb örömöt az életemben a hegedűmből csalom elő.”
Élete végén egységes térelméletet, az univerzumot leíró világtörvényt kívánt felállítani, ami ugyan nem sikerült, de Werner Heisenberg ekkor ismerte fel, hogy az elemi részecskék helyét és sebességét nem lehet egyszerre meghatározni. Einstein ezt az elvet nem fogadta el, úgy vélte, hogy „Isten nem szerencsejátékos”.
Bár elméleteit nagyon kevesen értették meg, a közvélemény szemében ő lett „a” tudós. Ráadásul megfelelt a szórakozott tudósról kialakult képnek is: kiválóan hegedült, és még hírnevének tetőfokán is harmadosztályú vasúti kocsin közlekedett, hóna alatt a hegedűvel. 1955. április 18-án halt meg Princetonban.
Einstein rendkívüli agyszerkezete
Albert Einstein szokatlan agyszerkezete magyarázhatja a relativitáselmélet kidolgozójának kivételes kognitív képességeit – vélik amerikai kutatók, akik a fizikus agyáról készített felvételeket elemezték; tanulmányuk két évvel ezelőtt a Brain című folyóiratban látott napvilágot. Thomas Harvey patológus Albert Einstein boncolásakor eltávolította és formalinban tartósította a fizikus agyát, majd fekete-fehér felvételek tucatjait készítette róla, mielőtt 240 „blokkra” hasította volna szét. Minden egyes „tömbből” szövetmetszeteket készített, ezeket üveg tárgylemezek közé helyezte, majd a preparátumokat a világ legjobb neuropatológusainak küldte el.
A boncolás során kiderült, hogy Einstein agya az átlagosnál kisebb volt, a további vizsgálatok pedig kimutatták rajta az öregedéssel járó összes elváltozást. Több elemzés nem készült, noha Thomas Harvey Einstein formalinban őrzött agyát hosszú ideig őrizgette hivatali szobájában a sörhűtőben. Évtizedekkel később több kutató is kért a patológustól mintákat, amelyeknek vizsgálatakor szokatlan jellegzetességeket fedeztek fel bennük.
Egy 1985-ös vizsgálat például kimutatta, hogy az idegsejtek (neuronok) mindegyikét az agyi „tartószövet” szokatlanul nagy mennyiségű sejtje veszi körül. Egy évtizeddel később publikált tanulmányban azt mutatták ki, hogy mindkét oldalon a fali lebenyben (lobus parietale) hiányzik a parietal operculumnak nevezett képződmény. Ez a „hiányosság” javíthatta az összeköttetést abban a kérgi mezőben, amely a matematikai képességekért és a tér-vizuális intelligenciáért felel.
