Senki ne ijedjen meg. Sem a festők, sem a licitáló műgyűjtők nem álltak neki pofozkodni a Blitz Galéria őszi aukcióján. Azonban a kiállított művek igencsak nagy hatással bírtak.
Minden évben izgalmakkal teli az őszi aukciós időszak. Ismert és kiugró művészek, várakozások és elvárások feszülnek egymásnak, illetve a műgyűjtőknek. Az október közepén, 20-án megrendezett Blitz Galéria 144 tételt felvonultató kortárs budapesti aukcióján nagy nevek festményei, szobrai, rajzai és fotói szerepeltek.
A hajdani MEO épületében megrendezett árverés méltó helyszíne lett a kissé háttérbe szorult, illetve kevésbé ismert kortárs művészek műveinek bemutatására és árverésére. Nyári István, Francois Fiedler, Deim Pál, Bukta Imre művei mellett Kokas Ignác, ef Zámbó István, Váli Dezső, Pauer Gyula, Wahorn András, Pauer Gyula és Salvador Dalí művei is szerepeltek az aukción.
A fotórealista festészet fénykorát mások mellett az 1952-ben született Nyári István munkáin keresztül ismerheti az érdeklődő. A Munkácsy-díjas művész futurisztikus víziói poszthumán időkbe repítenek bennünket, ahol kiborgok motoroznak, androidok álmodnak elektromos bárányokról, műanyag babák habfürdőznek és robotkutyák szaladgálnak új szívükkel boldogan. Giccs elemekkel is operáló kompozíciói animékből, kultikus sci-fikből és fantasykból merítenek ihletet. Mindenki számára ismerős karakterek bukkannak fel képein, amelyek többszörös jelentéssel bírnak, hiszen nemcsak önmagukat jelölik, de azt a kulturális közeget és korszakot is, amelyekben születtek.
„Van olyan festő, akinek néhány váza, kerek gyümölcsök, egy nagy fenekű asszony-akt elegendő, hogy eltöltsön velük egy életet” – írta több mint tíz évvel ezelőtt alkotóművészetét értékelve Szőnyei György festőművész. A Párizsban alkotó Nyárit több évtizedes pályafutása során mindig erősen befolyásolta az urbánus környezet, a kortárs kulturális és szubkulturális jelenségek. Az aukción kikiáltásra került 2007-es Airbattle over Paris címet viselő festmény is ezt a színes, elgondolkodtató világot jeleníti meg. A mű 4,8 millió forintos leütési árával lett az este legdrágább képe.
A Cultura Magazin olvasóinak nem szükséges bemutatni Francois Fiedlert. Fiedler Ferenc 1921-ben született Kassán, ifjúságát Magyarországon töltötte, majd 1946-ban Franciaországban telepedett le. Itt megismerte kora legmodernebb absztrakt irányzatait, barátságot kötött Alberto Giacomettivel, George Braque-kal, Marc Chagall-lal és Miróval. 1952-ben Miró bemutatta a neves párizsi galériatulajdonosoknak, Aimé és Adrien Maeghtnak, s ennek köszönhetően Fiedler 2001-ig rendszeresen kiállított a Maeght Galériában.
Első sikereit még magyarországi tárlatain aratta, később, már franciaországi művészként, nemzetközi ismertséget szerzett. Barátja, Joan Miró ajánlatára François Fiedler 1952-től a neves párizsi Maeght galéria művésze lett, s hű is maradt hozzájuk egészen 2001-ben bekövetkezett haláláig. A Fiedler Foundation vezetője, Fiedler Péter a Culturának elmondta, hogy nagybátyja életében számos kiállításon szerepelt. Művei a világ számos országában – így többek között Svájcban, Olaszországban, Németországban, Spanyolországban – és az Egyesült Államokban is – bemutatkozhattak egyéni és csoportos kiállításokon, és több alkotása megtalálható francia, svájci, amerikai és magyar közgyűjteményekben. Az 1964-ben festett képének kikiáltási ára 3 millió forint volt, a kép végül 4,2 millió forintért kelt el.
A Prima Primissima-díjra jelölt 1952-ben született Munkácsy-díjas Bukta Imre alkotásai sok szállal kötődnek a vidéken élő, mezőgazdaságban dolgozó emberek életéhez és kultúrájához. Alkotói pályafutása szülőfalujában, Mezőszemerén, majd Leninvárosban, a mai Tiszaújvárosban bontakozott ki. Később Szentendrére költözött, ahol a Vajda Lajos Stúdióhoz csatlakozott.
Első önálló kiállítása 1978-ban volt Budapesten. Utána háromszor vett részt a velencei biennálén, valamint kiállított Párizsban és Sao Paolóban is. Bukta Imre konceptuális ironikusan mutatta be a vidéki létet, miközben továbbgondolási lehetőségeket is kínált. Szemlélete hol ironikus, hol melankolikus, máskor társadalomkritikus vagy megengedő, de mindig empátiával közelíti meg alanyait. Szilvás című műve 950 ezer forinttól vár gazdára, és az alkotás a kikiáltási áron kelt el.
Az idén elhunyt Deim Pál Sárga és fekete című képét 300 ezer forint, Koncert című képe pedig 260 ezer forint kikiáltási áron indult és kelt el. A Kossuth-díjas festő- és grafikus, kiváló művész, Szentendre város egykori díszpolgára a Képzőművészeti Főiskolán sokszorosító grafikát tanult Papp Gyula és Ék Sándor tanítványaként, 1990-től a Főiskola címzetes egyetemi tanára, a Szentendrei Artéria Alkotóközösség tagja, 1991-től a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja volt.
Pályája kezdetén tájképeket, csendéleteket készített, később bekapcsolódott a régi szentendrei művésztelep tevékenységébe. Önálló kiállításai a szentendrei Ferenczy Múzeumban, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban, a budapesti Műcsarnokban és az Ernst Múzeumban nyíltak. Deim Pál vallotta, hogy életművében nincs előzetes koncepció. Sokkal inkább az ecsettel gondolkodik, egyik vonal a másikat követi, címet is csak akkor kapnak a képei, ha már elkészültek.
A Blitz Galéria őszi árverésének katalógusa ITT megtekinthető.
