Krúdy Gyula kedvenc helyei inkább a kocsmák voltak. Ilyen törzshelye volt a tabáni Mélypince, majd később az óbudai Kéhli vendéglő, amely a Mókus utcában volt. Ezt a helyet Krúdy különösen kedvelte.
Itt történt egyszer, hogy – bár Krúdy nagyon nehezen barátkozott – asztalához engedett egy ifjú írót, aki szimpatikus volt számára.
Kora délutántól egészen éjfélig iddogáltak, ekkor azonban a fiatal író felállt, mert úgy érezte, hogy most már illene hazaballagni. Amikor elköszönt, Krúdy végigmérte:
– Nem tudtam, fiam, hogy ilyen felugrálós ember vagy!
Az ifjú író – akinek Krúdy három hétig még a köszönését sem fogadta, a negyedik héten újra odamerészkedett a törzsasztalhoz. Félve ült le, és odahívta a pincért:
– Kérek egy fröccsöt, és egy bejelentőlapot mert több napig maradok!
Krúdy kiengesztelő tekintettel végigmérte, és megbocsátóan koccintott vele.
