Vidám életet élt Ludovicus Carbo olasz humanista, Janus Pannonius barátja és tanulótársa. Vidám életet élt Karinthy Frigyes is, noha jó néhány száz évvel később. Mi a közös bennük? A bolha.
Janus Pannonius és Ludovicus Carbo Velencében találkozott egy Cerse nevezetű vándorkereskedővel és szélhámossal, aki azt kiabálta: olyan pora van, amely a bolhákat is megöli.
Mind fölvásárolták tőle a bolhaport, aztán kérdezték csak meg: hogyan kell használni?
– Hát, meg kell fogni a bolhát, szét kell feszíteni a száját, és a port bele kell tölteni. Rögtön fölfordult.
– De hiszen, ha megfogtuk, akkor agyon is nyomhatjuk!
– Agyonnyomni? Az is jó… – válaszolta a széltoló.
Ennek a történetnek van még egy magyar vonatkozása is. Karinthy Frigyessel fordult elő, hogy egy vándorkereskedő bolha és svábbogár ellen árult méregport, amit az író meg is vett, majd amikor kiderült, hogy hatástalan, reklamált. A kereskedő persze magyarázkodni kezdett, hogy meg kell fogni a bolhát, száját kitátani satöbbi, satöbbi. Erre azt válaszolta a becsapott Karinthy:
– Ha már megfogom, agyon is üthetem.
– Agyonütni, az is jó! – bólintott rá a csaló üzér.
A pesti folklórban vagy ötven-hatvan esztendeje ez a szabadon előadott Karinthy-változat terjedt el. Sajnos már évtizedek óta nem bukkant elő. Élt ötszáz évet. A bolha.
