Fényes Adolf festőművész szívesen anekdotázott…
Bródy Miksa: A félárva
Fényes Adolf mesélt.
Szolnokon meglátogatta egy budapesti ügyvéd barátja. Miután végigtanulmányoztatta vele a művésztelepet, bemutatta neki a várost.
A Tisza-hídnál koldus gyermek fogadta nagy sírással őket:
– Sem apám, sem anyám! – bőgte. – Árva gyerek vagyok!
Az ügyvéd kivette pénztárcáját és három koronát adott a kellemesen meglepett suhancnak.
Majd tovább járkáltak, fél óra múlva eljutottak a megyeházához. A fiskális legnagyobb meglepetésére ott állt a megyeház udvarán az iménti koldus fiú, egy öreg asszonyt vezetve. A megye hajdúja éppen akkor hívta fel őket:
– Kovács Mihályné és fia, Kovács Mihály.
Az ügyvéd odaállt elébük és megfenyegetve a fiút, igy riadt rá:
– Hisz az imént azt hazudtad, sem apád, sem anyád.
A suhanc gúnyosan vágott vissza:
– Hát jó! Bevallom, van anyám; apám azonban nincs. Ha akarja, visszaadok egy korona ötven fillért.
Forrás: Karinthy – Bródy – Tábori: Csak semmi háború
