Kevés magyar művész volt, akinek alkotásai egyszerre díszítették Budapest legfontosabb középületeit és távoli kontinensek reprezentatív palotáit. Róth Miksa ilyen alkotó volt: az üvegfestés és az üvegmozaik mestere, aki művészetével nemzetközi rangra emelte a magyar iparművészetet.
A szecesszió szimbólumai és az art deco geometrikus vonalvezetése egyaránt megjelenik a Róth Miksa alotásain. A művész kísérletező szellemét a villákhoz és a bérházakhoz készült számos rajz és akvarell tükrözi. Az 1865-ben Pesten született Róth Miksát a huszadik század legjelentősebb magyar üvegfestőjeként és iparművészeként tartják számon. Húszas éveitől kezdett dolgozni az akkor már egyesült Budapesten, ekkor alapította meg az üvegfestészeti műintézetet, majd 1897-ben meghonosította az üvegmozaikot. Munkája stílusát kezdetben a historizmus, majd a szecesszió és az art deco, illetve ezek ötvözete jellemezte. Az Iparművészeti Nagy Államérmet 1899-ben nyerte el, majd a mozaiktechnika megújításáért is több kitüntetéssel, a Ferenc József-renddel és az Olasz Királyi Koronarenddel tisztelték meg. A világkiállításokon is sorra aranyéremmel jutalmazták munkásságát, csupán egyszer, Párizsban kapott ezüstérmet. A Magyar Országos Képzőművészeti tanács is tagjai közé választotta.
Üveges dinasztia sarja
Róth Miksa 1865. december 26-án született Pesten, üveges családban. Apja és nagyapja is a szakmában dolgozott, így számára természetes volt, hogy az üvegművesség világában nő fel. Az alapokat apja műhelyében sajátította el, majd külföldi tanulmányútjai során ismerkedett meg az üvegfestés legkorszerűbb technikáival és művészi lehetőségeivel.
Egy műhelyből világhír
Hazatérése után különleges színű és minőségű üvegek előállításával kísérletezett, és rövid idő alatt nemzetközileg is elismert színvonalra emelte a magyar üvegfestészetet.
1885-ben Budapesten, a Dohány utcában alapította meg önálló műhelyét. Több költözés után 1911 és 1939 között a Nefelejcs utca 26. szám alatt működött a Róth Miksa Császári és Királyi Udvari Üvegfestő és Mozaik Műintézet. A második zsidótörvény elfogadása után, 1939-ben volt kénytelen felszámolni műhelyét.
Historizmustól a szecesszióig
1897-től az üvegmozaik-készítés is művészi repertoárjának részévé vált. Alkotásai kezdetben a historizmus stílusjegyeit viselték magukon, később egyre inkább a szecesszió szellemisége hatotta át munkáit. Bár elsősorban templomi üvegablakairól vált ismertté, dekoratív festészettel is foglalkozott, és világi épületek számára is tervezett reprezentatív üvegfelületeket.
Budapest ikonikus üvegablakai
Nevéhez fűződnek a budapesti Szent István-bazilika és az Országház üvegképei, valamint a Gresham-palota, a volt Osztrák–Magyar Bank (ma Magyar Nemzeti Bank) és a Zeneakadémia díszítő üvegei.
Számos alkotása megsemmisült a történelem viharaiban, ám az Országház delegációs folyosóinak és lépcsőházainak ablakai ma is őrzik művészetét.
Határokon innen és túl
Kimagasló munkái közé tartozik a Marosvásárhelyi Kultúrpalota tükörtermének székely népballadát feldolgozó ablaktriptichonja, valamint a Szabadkai Városháza üvegablakai. Ezek egy részét **Körösfői-Kriesch Aladár**ral és **Nagy Sándor**ral közösen készítette.
Alkotásai eljutottak többek között Hágába, Oslóba és Mexikóvárosba is; utóbbiban a Teatro Nacional üvegkupolájának és mozaikjainak tervein **Maróti Géza**val működött együtt.
Egy ház, ahol a fény tovább él
Róth Miksa pályafutását számos rangos díj kísérte: 1898-ban elsőként kapta meg az Iparművészeti Állami Aranyérmet, világkiállításokon ezüst- és aranyérmekkel jutalmazták, valamint a Ferenc József Rend lovagi fokozatával tüntették ki.
Évtizedeken át meghatározó szerepet vállalt a magyar iparművészeti élet szervezésében, és aktív tagja volt számos művészeti társulatnak.
A művész 1944. június 14-én hunyt el. Emlékét ma is őrzi a Nefelejcs utcában működő Róth Miksa Emlékház, amely 1999-ben nyílt meg egykori lakóházában, és ahol az üvegbe zárt fény ma is mesél a magyar szecesszió egyik legnagyobb alakjáról.
