Amikor Mahler volt Operaházunk igazgatója, sok baja támadt A walkür próbáján Hunding alakítójával, aki nemcsak kitűnő basszista, hanem napközben szűcsmester is volt.
A művész szűcs rossz néven vette, hogy Gustav Mahler nem nála rendelte meg A walkürhöz szükséges prémeket.
Mahler utasításaira rá sem hederített, sőt egyszer önérzetesen így fakadt ki:
– Kérem, én gondolkodó művész vagyok!
– Igen, mert gondolja, hogy művész! – válaszolt erre fagyos nyugalommal Mahler.
A történethez hozzátartozik, hogy Mahler örömére A walkür végül óriási sikert aratott a budapesti Operaházban.
