Tersánszky Józsi Jenő bátor és független szellem volt…
A sokat megélt Tersánszky Józsi Jenő csendben, visszahúzódva figyelte a kultúra államosítását, kedvetlenül tapasztalta a hatalom központosítását, az irodalomban megjelent általános egységesítést, az irodalmi kapcsolatok szétdúlását.
Amikor a Rákosi-korszak első számú ideológusának, Révai Józsefnek a fülébe jutott, hogy Tersánszky nem eléggé lelkes, holott a bohém városi írónak, a proletárok és külvárosi hajléktalanok, szegények barátjának üdvözölnie kellene az új gondolatokat. Végül Révai egy tréfásnak szánt megjegyzéssel fordult az akkor éppen kitüntetett íróhoz:
„Józsi Jenő, elég volt a kakukmarcizmusból!”
Tersánszkyt sem kellett félteni, mindenki nagy meglepetésére így válaszolt:
„Akkor majd írok maguknak kakukmarxizmust!”
Mivel nem nevetett senki, Tersánszky a maga módján még egyszer visszaadta a kölcsönt a szocialista realista műveket követelő Révainak: amikor felkérték, hogy írjon a Rákosi Mátyásról szóló elbeszélés-gyűjteménybe, ő a Nadrágtartógyáros címen küldött egy elbeszélést, mely egy olyan valakiről szól, aki szeret gyönyörködni a saját szobraiban.
*Tersánszky Józsi Jenő és Révai József anekdotájának több változata is ismert
