A gimnázium egyik osztályfőnöke éppen akkor érkezett a folyosóra, amikor az osztályában pokoli lárma tört ki.
Odasietett az ajtóhoz, felrántotta azt, mire természetesen a lármás diáksereg megmerevedett.
A tanár úr megjelenése olyan váratlanul és hirtelen történt, hogy az egyik fiú – véletlenül az osztály legrosszabb tanulója – már nem rohanhatott le a katedráról, ahol a székben terpeszkedve egy pillanattal azelőtt még valamelyik tanárát utánozta.
Az osztályfőnök elvörösödött a dühtől, és kiabálni kezdett a halálos csöndben:
– Persze, persze, mindig a legbutább és a legszemtelenebb fickók ülnek a katedrára!
Ekkor kuncogás kezdődött. Csoda?
