Az ifjú báró Hatvany Lajos nem kisebb pártfogót talált, mint a nagy tekintélyű mestert, Gyulai Pál kritikus-irodalomtörténészt.
A kistermetű, ám annál nagyobb tekintélyű Gyulai Pál védőszárnyai alá az örök az irodalom iránt erősen érdeklődő fiatal bonvivánt, Hatvany Lajost. Petőfi Sándor egykori sógora komolyan vette feladatát, a pesti egyetemen és a Budapesti Szemlénél egyaránt követte, segítette Hatvany útját.
Az ismert anekdota szerint* amikor az éjszakai élet iránt vonzódó Hatvany egy német egyetemen készült tovább folytatni tanulmányait, kikísérte a pályaudvarra az atyai jóindulatú Gyulai.
„Majd írjon” – mondta a fiatalembernek mentora, Hatvany pedig félreértette a kérést; az írói pályára lépett s írni kezdett.
*A valóságban Hatvanynak nem voltak gondjai tanulmányaival és pályakeresésével kapcsolatban, s 1904-ben Budapesten szerzett bölcsészdoktori címet.
