Louis Renault egy műszaki és barkácsoló őstehetség volt, aki a legszebb francia hagyományoknak megfelelően robbant be az autógyártás szakmájába: számos autóversenyt nyert és csak a cél lebegett a szeme előtt. Louis keménykezű, makacs és indulatos ember volt. S hogy mennyire indulatos?
Időnként túlzottan is. Noha magát romantikusnak vallotta, valójában a Renault gyár tulajdonosának az arroganciája nem csak a családi vállalkozás vezetésében teljesedett ki, hanem a magánéletére is rányomta bélyegét. Barátnőjéhez, az énekes és színésznő Jeanne Hattóhoz az alábbi szemrehányásokat intézte:
„Nem voltál ott Herqueville-ben (Lous vidéki házában) 1911. május 18-án, vasárnap. Hétfőn tértél vissza, anélkül, hogy számot adtál volna arról, mivel foglalkoztál távolléted alatt.
Elmentél énekelni Strassbourgba, ahelyett, hogy Herqueville-ben töltötted volna a vasárnapot, ahogy azt minden barátom tette, akit még érdekel, hogy mi van velem.
Az engedélyem nélkül mindenféle alakokat fogadtál a lakásodon.
Félbeszakítottál engem, és a színházról kezdtél beszélgetni Briandnal (egy vezető politikussal), amikor én a műhelyem beindítását magyaráztam neki.
December 14-én engedélyem nélkül eljöttél a gyárba. Márpedig én semmiféle nőt nem akarok látni a gyáramban.”
Csoda, hogy ennek a románcnak hamarosan vége lett?
Forrás: David L. Saunders: Dinasztiák
