Erdélyországban számtalan adoma kereng a székely magyarok kedves furcsaságairól…
Az udvarhelyszéki gagyi szabad székely tekintetes urak meghallottak, hogy II. József császár beutazza Székelyföldet.
Kitalálták, hogy a gagyi nemes közbirtokosság de bizony nem ad előfogatot, vagyis forspontot a császárnak!
Instánciával fordultak Bécsbe és megnyerték a császártól az alábbi parancsot: „A gagyi határban gyalog járjon az, akinek szekere, lova nincsen!”
Megérkezik a császár Gagyra, forspontot kér, mire nótárius uram elébe tartja saját kezejegyével ellátott parancsát.
A császár erre elneveti magát és gyalogszerrel megy a legközelebbi székelyfaluig, ahol aztán előfogatot kap.
Az adomát a császár 1786-i erdélyi útja emlékéül Makfalvai nemes Dózsa Dániel székely lufőnemesember verselte még, alkalmasint a „Kinek kutyája nincsen, maga ugat este, kinek kocsija nincsen, gyalog megyén Pestre!” kezdetű nótára.
