Cikk elküldése

Küldd el e-mailben a(z) Anekdota estére – Az anyanyelv című cikket ismerősödnek!

Neved:

E-mail címed:

A címzett neve:

A címzett e-mail címe:

Üzenet:

A levelet sikeresen elküldtük!
Köszönjük, hogy tovább küldted cikkünket!

Kultúra

Anekdota estére – Az anyanyelv

Szerző: / 2017. november 13. hétfő / Kultúra, Irodalom   

Iskolába menő gyermeksereg. Fametszet, 1856 (Fotó: OSZK)A magyar nyelv használata nem volt mindig természetes…

Az abszolút korszakban Thun miniszter tudvalevőleg elrendelte, hogy azontúl a magyar iskolákban a német legyen a tanítás nyelve.

A dunántúli evangélikus egyházkerület közgyűlése elhatározta, hogy tiltakozni fog a miniszter germanizáló törekvése ellen, amely az akkor virágzó soproni evangélikus líceum fejlődésének kiszámíthatatlan kárt okozott volna. Az egyházkerület deputáció útján akarta megkérni a hatalmas minisztert, hogy legalább a soproni líceumra nézve tegyen kivételt s engedje meg, hogy ott továbbra is magyarul tanítsák az ország minden részéből összesereglett ifjakat. Radó és szószólója, amint a miniszter elé lépett, magyarul kezdte:

– Kegyelmes urunk…!

Thun a kezével intett, hogy nem érti a magyar szót.

– Bitte, deutsch zu sprechen! (Kérem, beszéljen németül!) – szólt Radóhoz, aki azonban nem engedte magát zavartatni s újra kezdte magyarul:

– Kegyelmes urunk…!

Thun ekkor már bosszús lett, ingerült hangon kijelentette a magyar deputációnak, hogy vagy beszélnek németül, vagy pedig hazamennek. Radó most már csakugyan németül beszélt, s ezeket mondta a germanizáló miniszternek:

– Excellenciád nem ért bennünket, mert előtte idegen nyelven beszéltem. Hogyan követelheti tehát gyermekeinktől, kiknek magyar az anyanyelve, hogy idegen nyelven tanuljanak!

Thunnak tetszett az igaz beszéd, s a soproni líceumban azután is magyarul tanítottak.

Olvastad már?

Kapcsolódó cikkek