Offenbányán egy kamarás meggazdagodva, olyan kevély lett, hogy röstellett már a földre lépni is.
Szégyenlette, hogy azon módon járjon, mint bármely szegény ember. Tizenkét aranycsészét készíttetett hát, s mikor valahova ment, inasai lába elé rakdosták az aranyedényeket, hogy rájok tapodjon.
Mátyás királynak a fülébe jutott ez a bolondság. Álruhába öltözött és elment Offenbányára, színről színre látni az aranytapodót. Beszállt egy szegény emberhez, s megleste az ablaktól, mikor vasárnap a kamarás arra sétált el az aranycsészéken. A király aztán megreggelizett; csak egy kis rántotta került az asztalra. És mikor elment, ezt írta a ház falára: „Itt volt Mátyás király, megevett hat tojást, és látta az aranycsészéken templomba menni a kamarást.”
Mások szerint azonban csak ezt írta a falra: „Hic fuit Mathias rex, comedit ova sex.” (Itt volt Mátyás király, megevett hat tojást.)
De ez is épp elég volt a fölfuvalkodott embernek. Ijedtében úgy elbujdosott, hogy a hírét sem hallották többé.
Forrás: Fridvalszky János: Mineralogia Transsylvaniae
