Beethoven legtöbbször annyira elmerült a munkájában, hogy mindenről megfeledkezett és szinte észre sem vette a körülötte lévőket..
Beethoven egyszer a leghíresebb bécsi hegedűst kérette magához. A hegedűs megérkezett, tekintve azonban, hogy a megbeszélésről egy ünnepi ebédre volt hivatalos, frakkban és fehér mellényben jelent meg.
Beethoven éppen íróasztalánál ült, dolgozott és egy pillanatra sem nézett fel a belépőre. A muzsikus türelmesen várt egy ideig, de minthogy a mester semmi tanújelét nem adta annak, hogy tudomásul vette megérkezését, felállt és csoszogni kezdett, hogy ezzel észrevéteti magát, majd megszólítva őt, szerényen megkérdezte tőle, hogy mi újság?
Beethoven éppen tintát vett tollára. A kérdésre felfigyelt. Merően ránézett az odarendelt hegedűsre. Felállt, tollával vastag tintakeresztet rajzolt a hegedűs ragyogóan fehér mellényére, az ajtóra mutatott s tömören így szólt:
– Ez az újság. Dolgozom. Várni kell.
