Egyetlen mondat, és vége lett a dalolásnak…
Egy fiatal diákot arra kértek, hogy játsszon el egy Franz Schubert-dalt Johannes Brahms előtt. Azonban már az első taktus után megálljt intett, és a szigorú zeneszerző tanácsa is megérkezett:
– Nem! Nem! Nem! Schubertet egy szeretett nő gondolata ihlette ennek a darabnak a megírására. Próbáld ennek megfelelően átélni!
A diák belekezdett – ám alig telt el néhány taktus, Brahms hitetlenkedve máris leintette.
– Mondtam: félreértetted – mondta szárazon. – Ez a dal egy szeretőhöz szól… nem az anyóshoz!
