Valószínűleg Chaplin volt a legkreatívabb és legnagyobb hatású személyiség a némafilm világában, egyéniségét a mindennapokban is kiválóan használta. Nem egyszer az állami és gazdasági szervek kárára.
1914. január 5-én megszületett a toprongyos csavargó figurája, miután Chaplin a Keystone stúdió ruhatárából kilépett az ismert felszerelésben (sminkben, mozgással, ruhában). Filmjeiben nem csak főszereplő volt, sokszor ő írta, rendezte filmjeit, zenét szerzett, vagy producerkedett, dúskált a pénzben. Munkássága 65 évén keresztül, a viktoriánus korabeli Anglia mulatóinak színpadától kezdve szinte haláláig folyamatosan dolgozott.
A világhírű komikus utolsó filmje, amit íróként, rendezőként és szerzőként is jegyzett, A Hongkongi grófnő forgatása közben lábát törte. Igaz, már hetvenhét éves volt, de még friss erőben. Ezért aztán föltűnt barátainak egy idő után, hogy még mindig gipszet hord, és mankóval jár.
– Csakugyan ilyen súlyos volt ez a törés, hogy még mindig invalidus vagy? Mit mond az orvos?
– Az orvosom megengedte, hogy levetessem a gipszet és eldobjam a mankót, de az ügyvédem megtiltotta. Még folyik a pöröm a biztosítótársasággal – nevetett fel Chaplin.
