Deák Ferencet nem hiába nevezték a haza bölcsének…
Az ország újjászervezésekor majdnem minden nevezetesebb ügyet megreferáltak a miniszterek Deák Ferencnek. Az igazságügy minisztériumtól többnyire Csemegi Károly tanácselnök tett kérdést az „öreg úrnál”.
Természetesen mély hódolattal viseltetett a haza bölcse, Deák Ferenc iránt, de az öreg úr mindig úgy fordította a beszédet, hogy Csemegi hódolatának nem bírt kifejezést adni.
Egyszer egy nagyobb közjogi előterjesztésre − a fiumei kérdésről volt szó − Deák röviden csak ennyit mondott:
− Én ezt nem így csinálnám.
Csemegi kapott az alkalmon, hogy hódolatát kifejezze:
− Nem is lehet mindenki Deák Ferenc!
Az öreg úr arca egyszerre elsötétedett. Sűrű szemöldökét összerántotta:
− Hallod, öcsém, az ilyeneket én nem szeretem…
Azonban mindjárt felderült az arca és hozzátette:
− De azt jól teszed, ha másoknak ilyen szamárságokat mondasz.
Ez is boldogult Csemegi Károly emlékei közül való. Maga beszélte el ezt is.
Forrás: Kenedi Géza: Anekdoták a magyar közéletből
