Cseh Tamás maga is meglepődött azon, hogy gitárt ragadott…
A hetvenes évek derekán egy forgatás idején mindig történt valami a hallban. A sűrű társasági élet egyik visszatérő alakja Sebő Ferenc volt, aki tekerőlanton játszott és énekelt. Egyik este a fiatal Cseh Tamás is gitárt ragadott – bár eleinte vonakodott, túl soknak találta a közönséget. Aztán mégis belelendült, „mint kiskutya az ugatásba”.
Ahogy játszott, sorra jöttek a dalok, több mint száz saját szerzemény, mind fejből. A hall idővel elcsendesedett, az emberek köré gyűltek, már senki sem mozdult. Egy hatalmas embergyűrű közepén találta magát. Ott volt Gyurkó László, Jancsó Miklós, Hernádi Gyula, sminkesek, világosítók – mindenki. A lányok szeme csillogott, a férfiak szemöldöke megemelkedett, a kezekben poharak, az üvegek csörömpöltek. A dalok jöttek egymás után, és mire észbe kapott, másfél órás koncertet nyomott le.
Reggel forgatás várt rá, de este már újra várták. Fölment egy telefonos szobába, tárcsázta Bereményi Gézát, valahogy el is érte. Elmondta neki, mi történt, mit csináljon most?
Bereményi csak ennyit mondott:
– Hát akkor énekelj, Tamás, énekelj.
A történet egészben itt olvasható: Bérczes László – Cseh Tamás: Cseh Tamás
