Jane Austen számára inkább teher volt a dicsfény…
Amikor Jane Austen környezetében kezdett híre menni, hogy a fiatal hölgy bizony regényeket ír – sőt, meg is jelentek tőle –, a jó társaság tagjai egyre inkább kíváncsiak lettek rá.
Egy bizonyos Miss Burdett különösen szerette volna, ha bemutatják neki a titokzatos írónőt. Jane azonban inkább menekült volna a helyzetből.
„Egészen megijeszt, hogy azt kívánja, mutassák be nekem – mondta nevetve. – Ha már vadállat lett belőlem, én nem tehetek róla. Nem az én hibám.”
Austen pontosan tudta, mit jelentett ez: a londoni társaság szemében már nem egyszerű fiatal nő volt, hanem ritka példány, egyfajta irodalmi látványosság, és nem ő a felelős azért, ha a londoni társaság kiállítási tárgyat lát benne.
Forrás: Claire Tomalin: Jane Austen élete
