Hiába kérték meg kezét, Jane Austen nemet mondott a lánykérésre…
Két héttel 27. születésnapja előtt Jane Austen házassági ajánlatot kapott Harris Bigg-Withertől.
Az öt évvel fiatalabb fiatalember az írónővel nemcsak baráti kapcsolatban volt, de a közeli családi barátok fiát régről ismerte, ami szinte felhívás volt a „boldogító igen” kimondására. Austen bár először elfogadta, másnap reggelre már megbánta, és családja elutasította a lánykérést.
Austen egyik unokahúga szerint meglehetősen egyszerű és furcsa ember volt. Később döntését egyik levelében így támasztotta alá: „semmi sem hasonlítható ahhoz a nyomorúsághoz, amikor valakihez szeretet nélkül kötődnek”.
Ezt a véleményét nyíltan is felvállalta, és Büszkeség és baíltélet című regényében is megfogalmazta: „Ó, Lizzy, tégy akármit, csak ne menj férjhez szerelem nélkül.”
