Mit rejtegetett Jane Austen a világ elől?

Mi történik, amikor egy irodalmi zseni legintimebb gondolatai örökre eltűnnek? Jane Austen halála után nővére, Cassandra több ezer levelet semmisített meg – nem botrányból, hanem szeretetből. A BBC Miss Austen című minisorozata érzékenyen és finom drámai erővel tárja fel azt az érzelmi örökséget, amely a regények mögött rejtve maradt. 

Több ezer levél, egy nővér, és egy döntés, amely örökre átírhatta volna az irodalomtörténetet. Jane Austen halála után Cassandra Austen könyörtelenül eltüntette húga legszemélyesebb írásait. Vajon mit kellett ennyire elrejteni? A Miss Austen című BBC-sorozat most feltépi a fátylat az írónő eddig ismeretlen érzelmi világáról.

Ezek a levelek örökre megváltoztatták volna Jane Austen örökségét

A BBC izgalmas történelmi minisorozatba foglalta, hogyan tűnhetett el az irodalmi ikon, Jane Austen magánéletének nagy része, amikor nővére (Cassandra) elégette az írónő több ezer levelét. Vajon mit próbált örökre elrejteni? A kérdésre érzelmekben gazdag, erőteljes választ hoz a Miss Austen.

Jane Austen neve ma egyet jelent az angol irodalom csúcsával. Műveit mintegy 40 nyelvre fordították le, és több mint 30 millió példányt adtak el belőlük. A Büszkeség és balítélet, az Értelem és érzelem vagy az Emma mára kultikus darabokká váltak: színházi adaptációk, filmek és sorozatok hosszú sora bizonyítja élő hatásukat. Most azonban maga az írónő kerül a középpontba, azokkal a titokkal és érzelmi mélységekkel, amely eddig rejtve maradtak – nővére és bizalmasa, Cassandra Austen szemszögéből.

Nem gonoszságból égette el a leveleket

Jane Austen halála után Cassandra megpróbálta felkutatni húga hátramaradt leveleit, amelyek sorsa máig izgalmas kérdés a kutatók számára. A hiányzó levelek ugyanis egy eltemetett életet jeleznek: már nem kérdés, hogy létezett-e titok, de vajon mekkora volt?

Cassandra egész életét testvére támogatásának szentelte, és a levelek elégetése szeretetének, hűségének legvégső formája volt. Jóllehet, tettével irodalmi kincset semmisített meg, ezzel testvérét óvta meg a posztumusz ítélkezéstől.

Milyen volt Jane Austen valójában, emberként?

A megmaradt magánlevelek tanúsága szerint sokkal szabadabb, szókimondóbb, mint regényeiben. Éles kritikákat fogalmazott meg rokonokról, társadalmi helyzetekről, és a pletykát sem vetette meg. A 19. században érzelmileg megnyilvánulni tabu volt, az írónő pszichés hullámzása, alkotói válsága, flörtje vagy éppen reményvesztettsége olyan személyes ügy, amelyet akkoriban egy hölgy nem tárhatott a nyilvánosság elé.

A sorozatot nézve, az időben oda-vissza utazva szépen lassan átlátjuk a társadalmi kontextust, megértjük a testvérek rendkívül erős kötelékét, és megismerjük azokat a fiatalkori tetteket, reményeket, csalódásokat, amelyek mindkettőjük sorsát meghatározták – ezek hozták világra azokat a karaktereket és történetszálakat is, amelyek ma már irodalmi klasszikusokként élnek tovább.

A viktoriánus kori Anglia korlátozta a nők jogait, gazdasági jelentőséggel vértezte fel a házasságokat, és a társadalmi normák sem engedtek bő mozgásteret az egyénnek. Mély emberi érzések azonban akkor is születtek, amelyek sok eltitkolt történetet eredményeztek.

A Miss Austen, amelyet a The Spectator magazin „méltóságteljes, ravaszul finom és kifogástalanul elegáns” sorozatként jellemez, klasszikus brit visszafogottsággal és finoman szőtt humorral, magyar nyelven december 20-án és 21-én 18 órától látható az Epic Drama csatornán.