Keleti László nem sértődött meg, amikor hallgatózáson kapták…
Keleti László színművész az Operettszínházban, az egyik próba szünetében az igazgatói iroda előtti titkárságon várakozott valamiért. A helyiségben egy régi kandalló kürtője árválkodott, amin keresztül tökéletesen lehetett hallani az igazgatónő, a párttitkár és a szakszervezeti bizalmi hangját. A színész így elevenítette fel a „hallgatózását”:
„Akkor kaptam fel a fejem, amikor kollégáim nevét hallottam felsorolni, és mindegyik említése után egy összeg következett: Honthy Hanna és Latabár Kálmán háromezer forint, Feleki Kamill kettőezerötszáz forint, Rátonyi Róbert kétezer forint.
Biztos voltam abban, hogy prémiumokat osztanak, és miután a saját nevemet nem hallottam, benyitottam, és szerénykedve megjegyeztem: »Azért, ha lehet, engem se hagyjatok ki!«
Erre a párttitkár szavamon fogott: »Hát persze, Keleti elvtárs! Te mennyivel akarsz hozzájárulni a koreai gyerekek megsegítéséhez?«”
Forrás: Kalmár Tibor: A humor háza
