Bohumil Hrabal gyerekként volt, amit nem tanult meg, mást viszont nagyon…
Kezdett hármasokat kapni számtanból és nyelvtanból, a negyedik osztályban négyeseket is, magaviseletből pedig kettest*.
Annyira unatkozott, hogy nem egyszer muszáj volt valamit csinálnia. Lepisilni egyik osztálytársa meztelen lábát tanítás alatt, máskor levizelni az áttüzesedett kályhát, kisbaltával levagdosni a karácsonyfa ágait az osztályban, és sok más csibészséget elkövetni, amivel kiérdemelte a „rosszcsont” hírnevet és az ismételt kettest magatartásból. A magán hordott ruhán kívül, mindent összetört, elszaggatott.
A Csakis a verőfényes napokra emlékezem című írásában így eleveníti fel ezeket az időket: „[…] anyukám, amint reggel felkeltem, azonnal lekevert egy pofont, mert állítólag olyan szemtelenül néztem rá.”
Később Hrabal megbukott a brnói gimnázium első osztályában, aztán ugyanúgy és sorozatosan a nymburki reáliskolában is, mindig félévkor, hogy végül teljesen megbukjon a gimnáziumi negyedik osztályban, de hetedikben is „törvényes” magatartást és gyatra előmenetelt tanúsított.
Egyetlen dolgot tanult meg: a sörivást.
Forrás: Szlalom a parnasszusra
*A cseh iskolákban (ma is) az ötös egyesnek/elégtelennek (nedostatečný), a négyes kettesnek/elégségesnek (dostatečný), a hármas hármasnak/közepesnek, a kettes négyesnek/jónak, az egyes ötösnek/jelesnek felel meg. Magatartásból a „törvényes” minősítés közepes osztályzatot jelent.