Ráth-Végh István jó ismerője volt a megtörtént furcsaságoknak, csattanós eseteknek, Leiter Jakab történetét is lejegyezte…
Leiter Jakab. A legifjabb nemzedék kedvéért röviden megismétlem a szó eredetének történetét. 1863 októberében az egész világ figyelme Párizs felé fordult. Nadar óriási léghajója, a Géant tette meg első vakmerő légi útját. A Magyar Sajtó 1863. október 13-i számában „párizsi levél” alakjában beszámolt az eseményről. A párizsi levelet Ágai Adolf írta, természetesen itt helyben, a szerkesztőségi asztalnál, bécsi lapok tudósításait fordítva magyarra. Egy helyütt ez a rejtelmes mondat döbbentette meg az olvasót:
„Midőn a legfelső felhőrétegen is átrepültek, a gömb megrezdült, kissé oldalt hajolt, de – így állítják az utazók – egyikük sem ijedt meg. Előhítták Godardot, a tapasztalt léghajóst: „Fel, fel; oly magasra akarunk szállani, mint Leiter Jakab.”
Senki sem ismerte ezt a Leiter Jakab nevű úttörő léghajóst; csak később derült ki, hogy a bibliai Jákob-lajtorjáról volt szó. A párizsi levél német eredetijében ez állott: „Jakob’s Leiter.”. A fordító a gyors munkában nem vette észre a szerényen meghúzódó s betűt, és a bibliai képet tulajdonnévnek olvasta.
Forrás: Ráth-Végh István: Magyar kuriózumok
