Sok furcsa esettel szembesült Móra Ferenc, ám amikor e
gy alföldi városban Petőfiről tartott előadást, igazán meglepődött.
Ahogy befejezte beszédét, egy helyi parasztember odament hozzá és hálálkodva cirógatta meg Móra Ferenc karját.
– Az Isten aranyozza meg a száját, de szépen papolt, elhallgattam volna reggelig. No, csak azt az egyet nem tudom kiérteni a szavából, hány órás vonattal jön az a Petőfi úr.
Mert tudnivaló, hogy akiről az urak egy óra hosszat beszélnek a piacon, az nem lehet más, mint olyan követféle, aki dologidőben is ráér jönni-menni, mert hát neki ez a hivatala.
