96 évvel ezelőtt, 1915-ben Albert Einstein publikálta az általános relativitáselméletet, amelyet azóta sem sokan értenek, s amelynek egyes megállapításait még mindig csak kevesen látják igazoltnak. Köztudott volt, hogy a különc zsenikreodafigyeltek az amerikai hivatalos szervek…
Albert Einstein és Charlie Chaplin zseni volt, meg minden, de az amerikaiak szemében valami nem stimmelt velük. Einstein a szabadalmi hivatalban dolgozott, amikor szabadidejében, mintegy játéknak felfogva, megírta a speciális relativitáselméletről szóló rövidke dolgozatát, benne a képlettel, mely szerint az energia mennyisége egyenlő a tömeg és a fénysebesség négyzetének szorzatával. A tudós nem tudott mit kezdeni a felé irányuló figyelemmel, noha természete alapvetően nyitott volt, csakhogy egy hivatalos szerv, az FBI is figyelni kezdte lépteit.
– Még Chaplin is úgy néz rám, mint egy csodabogárra, akivel tulajdonképpen nem tud mit kezdeni – fakadt ki egyszer Einstein a komikus színészre, akire amúgy rettenetesen felnézett. A különcök viszont mindehol különcök maradtak, így a gyanú, hogy figyelik őket, mindig ott motoszkált a fejükben. A gyanú persze relatív fogalom.
Egy közkeletű anekdota szerint a Nagyvárosi fények Los Angeles-i bemutatójára öszszegyűlt tömeg láttán Charlie Chaplin e szavakkal fordult Einsteinhez:
– Engem azért éljeneznek, mert mindenki megért. Önt azért, mert senki sem érti meg.
Az FBI-t mindkét változat izgatta. Biztos, ami biztos, Chaplint is figyelték, hiszen széles körben hangoztatta liberális és baloldali nézeteit, a kormány által felajánlott amerikai állampolgárságot folyamatosan visszautasította…
