Rejtő Jenő nyaranta hosszú órákon át ült az Andrássy úti Japán kávéház teraszán, előtte papírköteg és tintásüveg, kezében hosszú szárú, bemártós tollhoz való tollszár, és apró betűkkel szorgalmasan írta a regényeit.
Rejtő Jenő törzshelyével, a Japán Kávéházzal szemközt volt a főleg ponyvaregényekkel üzletelő Nova Könyvkiadó, ahol a szerzőknek csak elkészült kéziratokra fizettek igen alacsony honoráriumot.
Azaz éppen Jenőnek nagy honoráriumot fizettek, amikor már országszerte várták az új P. Howard-könyvek megjelenését. Ő is csak kéziratra kapott pénzt, de úgy, hogy soronként fizették.
Nos, ha Jenő a kávéházban ivott egy feketét, akkor az elkészült szövegből letépett három-négy sort, és azzal fizetett (s abban már benne volt a borravaló is.) A főpincér pedig átment a Novához és beváltotta, a kiadó pedig a teleírt papírfecnit hozzáragasztotta az addig küldött anyaghoz. Még ruhát is úgy csináltatott, hogy a szabónak három-négy elkészült oldallal fizetett, és a szabó ment el a Novához, hogy tőlük kapja meg a munkadíját.
Forrás: Kalmár Tibor: A nagy nevettetők
