A zent szavak és betűk segítségével nem lehet megérteni, inkább a lélegzet csendes irányításával ismerhető meg, és úgy, hogy az ember rájön, lélegzete eggyé vált a menny és a föld lélegzetével.
A neves japán zen-mester, Hakuin (1685-1768) olyan mélységes megvilágosodású férfi volt, amilyen csak ötszáz évente tűnik fel.
Egy Nobushige nevezetű katona elment Hakuinhoz – a zen mesterhez – és a következő kérdést tette fel neki:
– Valóban létezik Paradicsom és Pokol?
– Ki vagy te? – kérdezte Hakuin.
– Szamuráj vagyok – válaszolta a harcos.
– Te? Szamuráj? – kiáltott fel Hakuin. – Miféle uralkodó fogadna fel téged testőréül? Hiszen olyan a képed mint egy koldusé!
Nobushige annyira feldühödött, hogy már-már kardot rántott, de Hakuin csak folytatta:
– Szóval kardod is van. Biztosan az is olyan tompa mint a fejed!
Amint Nobushige kardot rántott, Hakuin megjegyezte:
– Innen nyílnak a Pokol kapui.
E szavakra a katona – megértvén a mester tanítását – visszadugta kardját a hüvelyébe és fejet hajtott.
– És innen a Paradicsomé – mondta Hakuin.
