Közismert, hogy Rejtő Jenő ideje nagy részét kávéházakban töltötte, ott írt, evett, ivott, kártyázott, játszott… és fogadott.
Rejtő Jenő állandó törzsvendégnek számított a Bucsinszky és a Japán kávéházakban, éppúgy, ahogy barátai is – Molnár Ferenc, Szép Ernő, Kassák Lajos, József Attila és mások – ott írt, dolgozott, kártyázott, másokkal beszélgetett.
A Japánban Rejtőt az sem rettentette el, hogy gyakorta vesztett, minden hazárdjátékot szeretett, így a kártyát is. Kivételes memóriával rendelkezett, amit elő is adott az úgynevezett technikai játék során, amelyben ellentétben a kártyánál verhetetlennek bizonyult.
Minden gondolkodás és kapcsolat nélkül felsoroltak neki mintegy ötven szót, és ő fogadásból bárhol elkezdte a szavak sorolását pontosan abban a sorrendben, ahogy hallotta.
Egy anekdota szerint Csortos Gyula, a híres színész nem hitte el, hogy az Rejtő képes erre. Fogadtak. Csortos szegényebb lett tíz pengővel, de gazdagabb egy tapasztalattal.
Forrás: színészkönyvtár
