A Vígszínház legendás előadásai közé tartozik az 1963-as Várkonyi Zoltán-rendezés, amelyben Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva játszotta Rómeót és Júliát. A két nagyszerű színész „happy endes” jelenete maradandó emlék maradt.
Minden generációnak, minden korszaknak megvan a saját Rómeó és Júliája, hisz ez az örökérvényű tragikus mese más szemmel, más fénytörésben, mindig új arcát mutatja nekünk.
Vígszínház legendás Rómeó és Júlia-előadásának utolsó jelenetében a két hős, Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán ott feküdt, szerepük szerint holtan a kriptában, és Lőrinc barát elkezdte fenséges záró monológját.
Shakespeare szövegében úgy áll: „És legyen rajtunk úr a tűrés.” A veretes szavalatban azonban a magánhangzók kicsit összekuszálódva úgy hangzottak: „És legyen rajtunk űr a túrós…”
A halott szerelmespár, a ravatal kellős közepén, egyszeriben nevetőgörcsben tört ki. Ilyen happy endes Rómeó sem azelőtt, se azóta nem volt.
