Antonín Dvořák nyers ember volt, de nagyon jóindulatú. Amikor egyik tanítványa egyszer rossz kompozíciót nyújtott át neki igyekezett jó irányba terelni, és megdorgálta…
A zeneszerző ezekkel a szavakkal adta vissza a lejegyzett alkotást…
– Nagy szamár vagy!
A tanítvány ekkor sértődötten fogta a kabátját, és kirohant a teremből kínos meglepetésére a mesternek, aki nem várta, hogy ítéletének ilyen hatása legyen. Mikor a tanítvány már lefelé haladt a lépcsőn, Antonín Dvořák utána szaladt és futtában kiabálta:
– Gyere vissza, nem vagy nagy szamár!
A fiatalember erre visszatért, és az oktatás tovább haladt. Amikor azután véget ért a tanítás, Dvorák hirtelen odahajolt a sértődékeny tanulóhoz:
– Csak kis szamár vagy!
