J. R. R. Tolkien nem csak megteremtette Középfölde világát…
Az egy dolog, hogy J. R. R. Tolkien megírta az A Hobbit című regényt, azonban a kissé habókos szerző mélyen legbelül arról is meg volt győződve, hogy ő maga is az.
„Ami azt illeti, magam is hobbit vagyok (Egyedül a magasságomat leszámítva) – írta milliónyi rajongója egyikének A Hobbit és A Gyűrűk Ura írója. – Szeretem a kertet, a fákat, a gépesítés nélkül művelt nagy földeket, a gépek segítsége nélkül végzett állattenyésztést; pipázom, kedvelem az egyszerű, finom étkeket (ha lehet, a hűtőszekrényben való tárolásukat is hagyjuk inkább), viszont ki nem állhatom a francia konyhát; kedvelem a díszes mellényeket, sőt még ezekben a bárgyúmód unalmas időkben is merek ilyesmit viselni, oda vagyok a gombáért (ha a gombászásért nem is); igen egyszerű a humorom (olyannyira, hogy még a lelkesebb kritikusaim is fárasztónak találják); későn fekszem és (ha csak tehetem) későn kelek, nem sokat utazom.”
A könyveit jól ismerő olvasók bizonyára nem találják meglepőnek, hogy Tolkien saját magát képzeletvilága teremtményeinek hasonlóságára alkotta meg. A tucatnyi nyelven beszélő szerző miután megunta a létezőket, fogta magát és új nyelveket talált ki, és mindnek teljes ábécét kreált. Az ábécéket teljes mitológiák követték, és ezzel megszületett Középfölde.
Tolkien gyakorlatilag ezen az elvarázsolt, színes világgal kelt, feküdt, lélegzett több mint 35 éven át.
