Átrajzolhatja a Föld képét az antarktiszi olvadás, amely az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) műholdas kalkulációi szerint a múlt évtizedben évente 130 milliárd tonna jég vizével növelte a tengereket.
Ez a mennyiség több mint 356 ezer Empire State Building tömege, több mint 1,3 millió olimpiai úszómedence megtölthető vele. Az olvadás gyorsul. A déli-sarkvidéki olvadás a legrosszabb esetben három méterrel emeli meg a tengerszintet egy-két évszázad alatt, ezzel sűrűn lakott partvidékek vonalát alakíthatja át.
Átrajzolhatja a Föld képét az Antarktisz olvadó jege
A melegedés az Antarktiszi-félszigeten a legerősebb, mert ez a földdarab a nála melegebb óceánba nyúlik bele. A NASA számításai szerint évente mintegy 48 milliárd tonna jég olvad a vízbe. A víz alulról melegíti a jeget, amely emiatt a szárazföldre húzódik vissza.
A hőmérséklet három Celsius-fokot emelkedett az elmúlt ötven évben, itt sokkal gyorsabb a melegedés, mint a Föld átlaga – mondta Ricardo Jana, a Chilei Antarktiszi Intézet jégkutatója.
Noha a félsziget 97 százalékát még mindig jég borítja, már egész völgyek bukkantak ki alóla – magyarázta Peter Convey, a brit antarktiszi kutatóprojekt munkatársa, aki tíz év után látogatott a félszigetre.
A növényzet bizonyos szempontból pozitív választ ad a változásokra – vélte Angelica Casanova, a helyszínen dolgozó botanikus.
A geológusok a múlt hónapban vették észre a műholdfelvételeken, hogy a Larsen C nevű félsziget vízbe nyúló, úgynevezett selfjegének egy jégtörésvonala mintegy 20 kilométerrel nőtt 2014-ben. Fenyegető jel, hogy a törésvonal olyan típusú jégen haladt tovább, amely általában meg szokta állítani azt.
Néhány évvel ezelőtt a tudósok úgy képzelték, az Antarktiszon egyensúly uralkodik, nem hízik és nem olvad a jég. Grönland állapota miatt aggódtak inkább, oda könnyebb volt eljutni, feltűnőbb volt a változás.
Mióta a világ túlsó felét is elkezdték vizsgálni, az aggodalmak súlypontja is áthelyeződött. Már két tanulmány is „visszafordíthatatlannak” és „megállíthatatlannak” nevezte a Nyugat-Antarktisz jégolvadását.
A kontinens keleti részén nő a jég, mert a levegő és a víz hidegebb, ám nem olyan mértékű a gyarapodás, ahogy a nyugati oldal veszíti a jeget.
„A Déli-sarkvidék sokáig sötét ló volt. Most nem ezt mondanám rá, inkább azt, hogy sokkal ijesztőbb, mint korábban gondoltuk” – hangsúlyozta Ian Joughin, a Washingtoni Egyetem jégkutatója.
Az Antarktisz melegedése komoly fenyegetést jelent a császárpingvinekre is. A klímaváltozás hatására várhatóan legalább egyötödével csökken az Antarktisz hatszázezres császárpingvin-populációja az évszázad végére a madarak szaporodásában és táplálkozásában is fontos szerepet játszó tengeri jég kiterjedésének változásai miatt – sugallják egy új tanulmány eredményei.
