Magával ragadó tanáregyéniség volt, akinek több mint harminc kötete jelent meg, havonta jelentkező műsora igazi tévésztárrá avatta. Öveges József főiskolai tanár, fizikai szakíró, a kísérletező fizikatanítás népszerűsítője 35 éve halt meg.
„Az oktatás célja nem az, hogy befejezett tudást adjon, hanem az, hogy szilárd alapot teremtsen a továbbhaladásra.” Öveges József
Öveges József Kossuth-díjas főiskolai tanár, fizikai szakíró, a kísérletező fizikatanítás népszerűsítője 35 éve, 1979. szeptember 4-én halt meg. 1895. november 10-én született tanítócsaládban a Zala megyei Pákán. A győri bencésekhez, majd a kecskeméti piaristákhoz járt gimnáziumba, 1912-ben lépett be a piarista tanító rendbe. 1919-ben matematika-fizika szakos tanári oklevelet szerzett a Budapesti Tudományegyetemen, 1920-ban pappá szentelték, a rend gimnáziumaiban tanított Szegeden, Tatán, Vácott majd Budapesten.
1946-47-ben felmentést kért és kapott a rendi elöljáróságtól a gimnáziumi tanítás alól, elhagyta a rendet, 1947-48-ban a Közgazdasági Egyetem tanárképző intézetében volt fizikatanár, majd 1955-ös nyugdíjazásáig, az iskola megszűnéséig a Budapesti Pedagógiai Főiskola tanszékvezető tanára volt.
„Minden, amit tudni akart a fizikáról, de sosem merte megkérdezni.”
Első könyvét még Tatán írta 1929-ben, Időjóslás és időmeghatározás címmel, az előfizetőket saját maga gyűjtötte össze. Az 1950-es évek első felétől írásaival, könyveivel, rádiós és televíziós sorozataival megalapozta az új magyar természettudományos ismeretterjesztést. A teljesen képzetlenek számára is érthetően magyarázta el a bonyolult fizikai kísérleteket, sokat egyszerű eszközökkel, akár egy konyhaasztalon is el lehetett végezni.
Magával ragadó tanáregyéniség volt, a televízió 1957. évi nyitóműsorában fél órát kapott, amelyet még a szigorú kritikusok is magasztaltak. Ezután tizenkét éven át mutatta be közérthető, ízes magyar nyelven fizikai kísérleteit a képernyőn, milliók érdeklődését keltve fel a hang-, hő- és fénytani, valamint elektromos jelenségek iránt. Kísérleteit egyszerű eszközökkel mutatta be, ami lehetővé tette, hogy azokat otthon bárki megismételje. Havonta jelentkező műsora igazi tévésztárrá avatta, és a televízió 100 kérdés – 100 felelet című műsorát is ő vezette 1958 és 1969 között.
Az Élet és Tudomány című hetilapnak 1946-os alapításától szerzője, később szerkesztője volt. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulatban (TIT) filmvetítéses előadásokat tartott, kezdeményezésére épült fel a Bocskai út és a Zsombolyai út sarkán a TIT Természettudományi Stúdiója. Az itteni tudományos játékszobát egyfajta Csodák palotájának képzelte el, ahol a szülők és gyermekek együtt ismerkedhetnek a természet törvényeivel. Másik nagy álma a tudománybarát körök létrehozása volt, ezek a mai napig működnek a TIT keretében.
1948-ban kapott Kossuth-díjat fizikai kísérleti eszközök olcsó előállításáért, 1962-ben Bugát Pál-emlékéremmel, 1970-ben SZOT-díjjal tüntették ki. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat 1976-ban alapított kitüntetését, a Prometheusz-érmét első ízben neki ítélte oda a fizikai ismeretterjesztésért.
Több mint harminc kötete jelent meg, válogatott írásai Nagy Öveges-könyv címmel 1989-ben láttak napvilágot. 1995-ben, születésének századik évfordulóján került forgalomba a munkásságának legfőbb értékeit bemutató CD-lemez, a legkedvesebb kísérleteit bemutató DVD-sorozat is megjelent, amelyet a professzort bemutató portréfilm tesz teljessé.
Nevét több iskola és intézmény viseli, Tatán szobra áll, emlékét őrzi az Öveges József fizikai tanulmányi verseny, melyet az általános iskolák nyolcadik osztályosai és gimnazisták számára hirdetnek meg. A Nemzetközi Csillagászati Unió (International Astronomical Union, IAU) illetékes bizottsága a 67308-as sorszámú kisbolygónak – a legendás tanár tiszteletére – az Öveges nevet adta.
