„Magad emésztő, szikár alak!”-ként jellemezte József Attila a 135 éve született Babits Mihályt, aki nemcsak a Nyugat első nemzedékének egyik legelismertebb költője, hanem kiváló műfordító, szerkesztő és irodalomtörténész is volt.
BABITS MIHÁLY: FEKETE ORSZÁG
(részlet)
Fekete országot álmodtam én,
ahol minden fekete volt,
minden fekete, de nem csak kívül:
csontig, velőig fekete,
fekete,
fekete, fekete, fekete.
Fekete ég és fekete tenger,
fekete fák és fekete ház,
fekete állat, fekete ember,
fekete öröm, fekete gyász,
fekete érc és fekete kő és
fekete föld és fekete fák,
fekete férfi, fekete nő és
fekete, fekete, fekete világ.
A budapesti egyetem magyar-francia szakára iratkozott be, de a franciát hamar a latinnal cserélte fel. Nyelveket, esztétikát, filozófiát tanult, érdeklődött a modern külföldi irodalom iránt, rendkívüli műveltségét tanárai is elismerték. Egyetemi évei alatt kötött életre szóló barátságot Juhász Gyulával, Kosztolányi Dezsővel és Oláh Gáborral. A diploma megszerzése után vidéken tanított, 1911-ben került Újpestre gimnáziumi tanárnak. 1902-től megjelenő verseire és műfordításaira figyelt fel Ignotus Pál, így a Nyugatnak 1908-as indulásától kezdve munkatársa, 1916-tól szerkesztője, majd főszerkesztője.
Korai művein az antik kultúra hatása érezhető, már ekkor is, miként minden további írásában, formai igényesség jellemezte. Szemléletének konzervatív vonásai főként a kultúra értékeinek őrzésére vonatkoztak. 1911-ben fogott bele legnagyobb műfordítói munkájába, Dante Isteni Színjátékát ültette át magyarra. Jelentős műfordítása még Shakespeare-től A vihar, Baudelaire-től A romlás virágai (Szabó Lőrinccel és Tóth Árpáddal közösen), Szophoklész Oidipusz királya és az Erato című gyűjtemény.
A tízes évek közepén az egyébként zárkózott költő egyre inkább a társadalmi kérdések felé fordult. A világháború kitörése után pacifista nézetei miatt felfüggesztették tanári állásából. Lelkesen támogatta az őszirózsás forradalmat, a proletárdiktatúra idején a budapesti tudományegyetemen tanított, ezért később megfosztották tanszékétől, és nyugdíját is megvonták. 1921-ben megnősült, Tanner Ilonát vette el, aki Török Sophie néven ismert írónő volt. Gyermekük nem született, Sophie öccsének kislányát fogadták örökbe.
1927-ben jelent meg legjelentősebb regénye, az önéletrajzi ihletésű Halálfiai. Egy év múlva közölte a Nyugatban Az írástudók árulása című tanulmányát, melyben Julien Benda azonos című könyvére (1927) reagált.
BABITS MIHÁLY: A VETKŐZŐ LELKEK
Vetkőzni vágy lelkünk, mert tenger az ég most és part a világ.
Eleven és veszteg állnak és reszketnek a százkezü fák.
Ezer remegő ujj, remegő sötét ujj kapkodja szelid
kívánkozással az ellengő szeleknek úszó selymeit.
Még e selymek közt, e remegő sok ujj közt uszik, foszlik, száll
végső pár szavad, mint egy utolsó fátyol, amit ledobtál.
S most lelked oly pőrén csapódik lelkemhez, mint a néhai
táncos orgiákon, ha kihúnytak már a fáklyák lángjai,
de a tánc tovább folyt, s a heverő vendég bőrét hirtelen
sima comb surolta a pajzán sötétben forrón, meztelen.
Óh, mit ér a hús únt mezitelensége! mily semmi a test!
Jobb szerelem, szégyellt lelkünk tilosáról vetni le a mezt.
Nézd, a Nap fáklyái kihúnytak, homályban a nagy Orgia,
csüggedez a fáradt vendég – be jó lelked érintése ma!
Szomjasan remegnek gondolataink, mint ezerujju fák,
ezer remegő ujj – s nyilt tenger a Semmi – vak part a Világ.
Úgy állunk a parton, mint halálra jegyzett boldog szeretők
meztelen és veszteg állnak és reszketnek a tenger előtt.
Az értelmiség felelősségét ostorozó írás óriási visszhangot keltett. Beérkezett, tagjává választotta a Kisfaludy Társaság, majd a Baumgarten alapítvány kurátora lett. Döntő szava volt abban, kik kapják a Baumgarten-díjat.
Az irodalomtörténészeknek kedvelt témája, hogy miért nem kapott József Attila Baumgarten-díjat. (A félreértések elkerülése érdekében meg kell említeni, hogy József Attila fődíjat ugyan nem kapott, de 1935-ben és 1936-ban is jutalomban – ahogy akkoriban nevezték: „kisdíjban” – részesült. Az évdíjat csak halála után, 1938-ban ítélte oda neki az alapítvány. Ám amikor 1937. november 4-én Balatonszárszóra utazott, már biztosra vehette, hogy a következő év januárjában ő veheti át a 3000 pengős „nagydíjat”.) Babits elismerte József Attila rendkívüli tehetségét, de viszonyuk feszült volt. József Attila bírálatban, versben is támadta Babitsot, majd több versben is bocsánatot kért tőle, ahogy 1933-ban írta: „Magad emésztő, szikár alak! / Én megbántottalak”. 1935-ben pedig szerencsétlen időpontban, a kuratórium döntése előtti napokban jelent meg Babits Mihálynak ajánlott verse (Én nem tudtam).
Folyóirat-szerkesztőként szívesen adott helyet a népi költők és a fiatalok műveinek, de idegenkedett a szocialistáktól és a nyílt, egyértelmű politizálástól.1937 áprilisában daganat okozta gégeszűkületet állapítottak meg nála, állapota a műtét után csak átmenetileg javult. A fenyegető háború és súlyosbodó betegsége arra késztette, hogy kilépjen elefántcsonttornyából, és hitet tegyen: az 1940-ben megjelent bibliai témájú, jelképes elbeszélő költeménye, a Jónás könyve emberi és művészi fejlődésének összefoglalása. 1941 márciusában még megtartotta akadémiai székfoglalóját, de ezután szinte teljesen beszédképtelen lett, 1941. augusztus 4-ére virradó éjjel halt meg Budapesten.
2001 decemberében bejegyezték a Magyar Örökség Aranykönyvébe. 2008 novemberében, születésének 125. évfordulóján, köztéri szobrot állítottak tiszteletére Budapesten, a Vérmezőn és Szekszárdon. Más városokban is szobrok idézik fel alakját, utcák, terek, iskolák őrzik nevét. 2013 augusztusában adták át szülővárosában a róla elnevezett kulturális központot.
