Banksy, a street art ismert-ismeretlen, arctalan sztárja iránt óriási az érdeklődés. A graffitis művész néhány alkotását mi is megtekinthetjük a Műcsarnokban.
Banksyt, az ismeretlen személyazonosságú alkotót ma már annak sem kell bemutatni, aki nem járatos a street art világában, hiszen a stenciles graffitisból világszerte ismert politikai aktivista lett. A bristoli művész nem véletlen él inkognitóban: művei hiába világhírűek, a graffitizést a törvény bünteti, ráadásul alkotásai társadalom-, és nem ritkán kormánykritikusak is, és nem is korlátozódnak kizárólag Nagy-Britannia utcáira.
2010-ben, a Sundance Filmfesztiválon mutatták be Banksy első „dokumentumfilmjét”, az Exit Through The Gift Shopot (Kijárat az ajándékbolton át), melyet „a világ első street art katasztrófafilmjeként” tartanak számon. (Számos díj mellett 2011-ben még Oscar- és BAFTA-díjra is jelölték.)
Magyarországon először a Műcsarnok mutatja be a filmet eredeti nyelven, magyar felirattal. Az eseményre a magyar urban art és underground szcénát is bevonva építjük fel a teret, így több meglepetés mellett különleges környezetben kerül sor a vetítésekre, ahogy az Banksy egyedülállóan provokatív munkásságához méltó. A szokatlan megoldások és együttműködések keretében megvalósuló „kiállítást” a várakozásokhoz képest később, 2012. december 8-tól tekinthetik meg az érdeklődők.
A kiállítás alkalmából hamarosan megvásárolható lesz Banksy Wall and Piece – A fal adja a másikat című könyv is.
Banksy művei ott vannak London, New York, Los Angeles utcáin. A Sotheby,s is nemrég adott el egyet százezer fontért. 2007-ben megkapta Anglia legnagyobb élő művésze (Art,s Greatest Living Briton) díját, de nem jelent meg a gálán. Ugyanis Banksy, a graffitis, soha nem mutatkozik a nyilvánosság előtt. Senki sem dicsekedhet azzal, hogy ismeri. Az igazi neve állítólag Banks. Bristolban keresztelték Robertre vagy Robinra 1974-ben. Néhány héttel ezelőtt azonban egy járókelő mobiltelefonjával képet készített róla az East End cseppet sem divatos Bethnal Green negyedében, mint éppen falfestett, tiltakozásul az ellen, hogy a helyi önkormányzat le akarja töröltetni az összes falfirkát. Eltérített egy „parkolni tilos”-t jelző sárga csíkot, felhosszabbította azt egy ház falára és virágot formázott belőle. A virág mellé még odapingált egy festékesdobozon ülő munkást.
Banksy-nek tetszenek a kihívások. Ő volt az, aki létrát festett a falra, amelyet az izraeli kormány emeltetett Ciszjordániában és guantánamói rabot Disneylandben. De rajzolt leeresztett nadrággal ablakban kapaszkodó, férj elől menekülő Don Juant és egymással csókolózó két rendőrt. Kritikusai gerillaművésznek nevezik.
Banksy kigúnyolja rajongóit és azokat is, akik megveszik műveit. Miután 750 ezer fontért megvásárolták tíz rajzát, honlapján a következőket írta: „Nem tudom elhinni, hogy ti, gyengeelméjűek valóban megvettétek ezt a trágyát”. De sértődés nincs a dologból. Brad Pitt, aki szintén rajongója, azt nyilatkozta, hogy megdöbbenti, miért rejtőzik el egy ilyentehetséges művész a nyilvánosság elől.
A Soho galéria, amely eladja műveit, elismerte, hogy a graffiti valóban az övé, de hogy a képen szereplő ember ő-e, azt sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarja.
