A magyarországi kényszermunkatáborok bezárásának 70. évfordulóján különleges és megrázó kiállításra invitálja az érdeklődőket a Blinken OSA Archivum.
A badacsonyi bazaltbányában működött kényszermunkatábor története hiányzik a történelemkönyvekből, iratai eltűntek. Létére pedig sokan emlékeztek, a legidősebbek még emlékeznek is, de úgy tűnik, hogy ez a sötét folt zavaró epizód a bazaltbányászatból felvirágzott város múltjában.
Az 1950-es években a szovjet Gulág mintájára létrehozott magyarországi munkatáborok némelyikének története közismert, másokat csak közvetett forrásokból vagy irodalmi és játékfilmes átértékelésekből ismerünk.
A Blinken OSA Archivum kutatása a munkatáborok bezárásának 70. évfordulóján felszínre hozta a töredékes forrásokat, interjúkat készített a még élő badacsonyi bazaltbányászokkal és a történet feltárása iránt elkötelezett új generáció tagjaival. A kiállítás megkísérli rekonstruálni a munkatábor működését, emberi viszonyait, de egyúttal a felejtés mechanizmusait, az emlékezés hiányát is.
Az emlékezés és felejtés rétegeinek felfejtéséhez segítségül hívja a táborban raboskodott Stirling György író visszaemlékezéseit, a tábor valamikori helyszínén filmet forgatott Bacsó Péter Nyár a hegyen című alkotását, egyúttal azt is vizsgálva, hogy ezek a művek hogyan jöhettek létre, a politikai környezet hogyan tolerálta ezeket, hogyan találták meg közönségüket.
Szalay Péter kiállításterve ezeket az emlék- és felejtésszigeteket jeleníti meg, Zányi Tamás sokcsatornás immerzív hanginstallációja akusztikus képzeteket idéz fel, Debre Zsuzsa dokumentumfilmje egy akkori tanút szólaltat meg, Szilágyi Lenke fotói pedig azt a képi világot mutatják be, amely ma fogadja a romok és az elhagyatott bazaltbánya látogatóit.
