Blaise Pascal francia matematikus, fizikus, vallásfilozófus 360 éve, 1662. augusztus 19-én hunyt el. Lefektette a valószínűségek modern elméletének alapjait, megfogalmazta azt, amit Pascal nyomásgyakorlási elvének neveztek, és olyan vallási tant terjesztett, amely Isten megtapasztalását a szíven keresztül, nem pedig az értelemmel tanítja.
Blaise Pascal 1623. június 19-én született Franciaországban, Clermont-Ferrand-ban. Édesanyja korán meghalt, apja adóbeszedő volt, aki minden szabadidejét a tudományok tanulmányozásának szentelte. Még nem volt 17 éves, amikor megjelentette Értekezés a mértani kúpok természetéről című munkáját. Két év múlva mechanikus számítógépet készített, hogy megkönnyítse apja munkáját. Az összeadandó számokat kis forgó kerekeken kellett beállítani, az eredmény pedig a gép tetején kialakított, kerek ablakokban látszott.
1655-ben írta meg Tanulmány az aritmetikai háromszögekről című művét. Az úgynevezett Pascal-háromszög a binomiális együtthatók háromszög alakban való elrendezése, amely szemléletesen mutatja meg, hogy hányféleképpen választhatunk ki „k” számosságú elemet egy „n” elemű halmazból. Pierre de Fermat-val folytatott levelezésük során új tudomány született: a valószínűség-számítás.
Magyar vonatkozású érdekesség, hogy háromszáz esztendő múlva a kiváló matematikus, Rényi Alfréd a fiktív levél műfaját választotta – Pascal és Fermat levélváltását „folytatta” -, hogy a valószínűség-számítás elvi kérdéseit közérthetően foglalja össze. A hidrodinamika tudományos megalapozása is az ő nevéhez köthető.
A folyadékok és a levegő fizikájával kapcsolatos munkássága hatalmas lépésekkel vitte előre a kísérleti kutatást.
A gázok nyomásviszonyait, a légnyomásváltozásokat is vizsgálta, megállapította, hogy a légnyomás a magasságtól függ, mégpedig a nyomás annál nagyobb, minél nagyobb a nyomóerő, és minél kisebb a nyomott felület. Híres barométeres kísérlete feltehetően az első távkísérlet volt, mert a kísérletet pontos utasításai szerint, de távollétében a sógora végezte el. A nyomás mértékegysége munkásságának tiszteletére lett pascal.
1654-ben megtért, érdeklődése Isten, a vallás felé fordult. A kegyelem tanát a teológia középpontjába állító janzenistákkal való szoros szellemi kapcsolatot tükrözi Vidéki levelek (1657) című kötete, amelyet ironikus stílusáért, metsző logikájáért a klasszikus francia próza csúcsteljesítményének tartanak. Leghíresebb művét, a Gondolatokat (Pensées) nem fejezte be, feljegyzései csak halála után 8 évvel, 1670-ben jelentek meg könyv formájában. A Pensées a nyugati filozófia és a keresztény gondolkodás egyik csúcspontja, hatása alól még az egzisztencialisták sem vonhatták ki magukat.
