Boszorkány. Félelmetes, misztikummal átitatott szó. Egyszerre magához vonz és eltaszít, megrémít és elbűvöl. A néphiedelem, az irodalomtörténet és a valóság mindennapjainak részese.
Boszorkány. De melyikük? A Vasorrú Vába, Updike csodálatos eastwicki boszorkányai, a gyönyörű Rowan Mayfair, A boszorkányok órájából, Benina, bíborhajú Claire-je vagy maga Harry Potter?
Minden időben és minden országban voltak, vannak és lesznek is boszorkányok. Persze nem mindegy miért nevezzük és kiket nevezünk boszorkányoknak. A mágiát, a jövőbe látást és a gyógyítás tudományát és mindazokat, akik ezen képességek birtokában vannak mióta világ a világ misztikus hiedelmek és félelmek veszik körül.
Valóság s képzelet határán – A mesék hullámán
A boszorkányüldözések a középkorban váltak intenzívvé. Majdnem három évszázadon keresztül tartott, a feljegyzések alapján, mintegy 11 millió áldozat. A XII-XIV. században máglyára vetették az eretnekeket, Spencer Jakab és Institor Henrik azonban úgy gondolta, hogy kevés a munka, így Rómában a pápával közösen aláírták az ún. boszorkánybullát 1484. december 5-én. 1487-ben ugyanők megírták a Boszorkánypöröly című fő művüket.
Magyarországon 1565-ben volt az első, és 1756-ban az utolsó boszorkányper. Ezen időszak alatt 554 bírói ítélet született, melyből 192 halálos volt. Az utolsó nagyszabású boszorkányperre Szegeden került sor 1728-ban, amikor is tizenhárom embert égettek el a Boszorkány-szigeten. A vád szerint, az asszonyok miatt nem volt elég eső, csak jégeső, amely elverte az összes termést. Úgy gondolták, hogy ez nem lehetett Isten tette. A perrel során kívánták bebizonyítani, hogy a tizenhárom vádlott eladta a törököknek az esőt.
Végül 1755-ben Mária Terézia betiltotta a boszorkányüldözést, amely egyre nagyobb kereteket öltött. Akár egész falvakat is elpusztítottak egy-két boszorkány miatt.
Nagyjából a 19. század közepén (a gótikus és misztikus regények megjelenése tájt) született meg a boszorkányok létezésének kétféle sémája. A tudományos irodalomban vagy a szépirodalomban szó esik a boszorkányságról, a mágiáról, a rontásról és a bűvölésről, a hiedelmekről vagy a babonákról, akkor azt vagy a népi kultúrára való rácsodálkozás, annak romantikus ízlelgetése jellemzi, vagy ugyancsak gyakori, hogy az író történetével a tudatlanság felszámolására tesz kísérletet. Keszeg Vilmos szerint a „természet” és a „civilizáció” küzdelmének mitikus és mesés történeteivel gazdagítani kívánják a boszorkányok létének megkérdőjelezését illetve megkérdőjelezhetetlenségét. A történelem pedig számos irodalmi feldolgozással élt a boszorkák bemutatása terén.
Milyenek a boszorkányok?
Lehet akár vasorrú bába, akár varázslógömb felett görnyedő jós, kártyavető javasasszony, de maga az erotikával átitatott szexepiles varázslónő is. A történelmi áttekintéseket és az irodalmat összevetve elsősorban azokat a férfiakat és nőket hívjuk így, akik olyan képességekkel bírnak, melyekhez az átlagon felüli empátia, ösztönös pszichológusi képességek, a gyógyító szerek, a varázsformulák, a varázs- és szerelmi bájitalok és néha a mérgek ismeretével bírnak. A néphiedelem szerint sokan közülük képesek befolyásolni az időjárást és az esőt, vagy szárazságot képesek előidézni, mások pedig aranyat érő jóslataikkal előre látják a jövőt, és annak kimenetelén még a jelenben változtatni tudnak (ami persze jogos, hiszen a jelenben folyamatosan változtatunk a jövőn).
Gyűlölik vagy szeretik, nagyra becsülik, és többnyire üldözik őket. Megkérdőjelezhető és hihetetlen tudásuk és erős elhivatottságuk félelmet ébreszt a normál halandó emberekben. A bujdosásból eredő titokzatoskodást korán misztikus és a realitástól eltávolodó elméletekkel és tulajdonságokkal ruházták fel őket. Elődeink azt állították – vagy feltételezték –, hogy a szellemek, a halottak, sőt az alacsonyabb istenségek világával is kapcsolatban állnak. Mindenki számára nyílt titok volt, hogy az erejük örökölhető, a boszorkányság adománya családi tulajdonság. (Nem csoda, hogy a boszorkányok egész családját üldözték és halálra ítélték.)
Misztikummal körülvéve
S mégis, minden félelem minden félelem ellenére az emberek, ha félelemmel telve és titokban is, gyakran keresték a boszorkányok társaságát, a boszorkányokat gyógyító szerekért, jövendőmondásért, szerelmi tanácsadásért, bőséges aratásért, jó vadászzsákmányért vagy egyéb szükséges dolgokért keresték fel.
Korunk boszorkányai áldott és mesés erőkkel bírnak. A szép- és szórakoztató irodalom imád velük foglalkozni és őket foglalkoztatni, a művekben a boszorkányok egyre élesebben kettéválnak, és a mindenkori jó és a mindenkori gonosz szerepét veszik át. Ezek a nőszemélyek és egyre gyakrabban férfiakat is befogadó csöndesen élő csoportok szoros kötelékeket alkotnak egymással, a földi halandók pedig lassan már azt is elnézik neki, ha az ördögökkel, a démoni világgal tartanak fenn kapcsolatot és barátkoznak velük.
KM
