„A régi Illés-dalok maradandóak, ma is érvényes mondanivalóval rendelkeznek.” Bródy János, a Kossuth-díjas Illés együttes tagja, zeneszerző, szövegíró, előadóművész 70 éves, 1946. április 5-én született.
Bródy János 1946. április 5-én Bródy András matematikus-közgazdász és Vajna Márta tanárnő gyermekeként született Budapesten. Dédapja Maróti Géza építész és iparművész volt. Kiskorában néhány évig zongorázni tanult, később kezdett gitározni.
Érettségi után, 1964-ben Koncz Zsuzsa ajánlására került a később legendássá vált Illés zenekarba, s már diplomás villamosmérnök volt, amikor még ugyanott játszott. Az Illés akkoriban felforgatta a nyugalmas hazai könnyűzenei életet, az együttes klasszikussá vált felállása 1965-re alakult ki. Az év nyarán a nógrádverőcei ifjúsági táborban játszottak, itt születtek meg az első magyar nyelvű beatdalok (Az utcán, Óh, mondd), Szörényi Levente és Bródy János szerzeményei. Innen számítható a magyar nyelvű beat-rockzene.
1966-ban az I. Táncdalfesztiválon a megosztott második díjat nyerő Még fáj minden csók című számuk a közönséget is megosztotta, de az 1968-as fesztiválról az Amikor én még kissrác voltam című, népzenei gyökerű szerzeményükkel szinte minden díjat elhoztak. Az Illés a csúcsra ért, az ország legnépszerűbb zenekara volt az Omega és a Metró mellett, dalaik rendre a slágerlista élére kerültek, koncertjeik hatalmas sikert arattak.
Számaik zömét Szörényi Levente szerezte, a Bródy János által írt, gyakran áthallásos, politikailag kényes szövegek az előző nemzedék magatartásmintái ellen lázadó ifjúság életérzéseit fejezték ki. Az együttes ebben az időben Koncz Zsuzsával is dolgozott, számos slágert komponáltak az énekesnő számára.
Az Illés állandó nyomás alatt állt, a hatalom megpróbálta kontrollálni, egyben az ifjúság megnyerésére is felhasználni őket, rendre kifogásolták szövegeiket, nyilatkozataikat. Illés Lajos végül belefáradt a hercehurcába, és 1973 végén feloszlatta a zenekart. Bródy János a Szörényi testvérekkel együtt 1974-től a Fonográf együttesben folytatta. A sokrétű, igényes zenét többszólamú vokállal megszólaltató hattagú zenekar egy évtizeden át dolgozott, itt is Bródy írta a szöveget, és egy új hangszeren, steel-gitáron játszott.
A dalszerző önálló korszaka 1978-ban kezdődött a Várszínházban és az Egyetemi Színpadon tartott előadásaival. A műsor már akkor Az utca másik oldalán címet viselte, kifejezve az alkotó művészi magatartását. Bródy János a maga szerénynek mondott előadói képességeivel is hitelesen és mindenki által érthetően fogalmazta meg nemzedékének álmait és csalódásait, a dolgok színét és fonákját, s így a hatóságok gyanakodva figyelt figurája lett.
Munkásságában jelentős helyet foglalnak el a színpadi művek, amelyeknek szövegét írta (Kőműves Kelemen, István a király, Veled, Uram, Doktor Herz, Will Shakespeare, vagy akit akartok). Dalszövegeit először 1983-ban adták ki Jelbeszéd címmel, majd 2010-ben jelent meg Ne várd a májust! címmel versként is olvasható szövegeinek gyűjteménye. Több mint 50 nagylemez elkészítésében közreműködött, körülbelül 500 dal szövegét és 100 dal zenéjét szerezte. Egy szál gitárral a kezében változatlanul járja az országot, dalaiban, magatartásában ma is azt képviseli, amit a hatvanas évek végén.
1995-ben Huszka Jenő Életműdíjat, 1996-ban Liszt Ferenc-díjat, 2000-ben az Illés együttes tagjaival Kossuth-díjat kapott, 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki, 2011-ben a szakmai zsűri által odaítélt Fonogram életműdíjat kapott. Barátai, tisztelői kezdeményezésére a kerek születésnap alkalmából Bródy János április 9-én koncertet ad az Arénában, és Ráadás címmel megjelenik új bakelit albuma is.
