Leonard Cohen sokoldalú férfi volt, sokkal több, mint az a zseniális dalszerző és előadó, aki neve hallatán a leginkább eszünkbe jut. A kanadai énekes, dalszerző és költő, Leonard Cohen 82 éves korában hunyt el.
Leonard Cohen Québecben született 1934. szeptember 21-én. Már elismert író és költő volt, amikor 31 évesen, 1966-ban New Yorkba költözött, ahol zenészként is letette névjegyét. Nem telt el sok idő, és erőteljes líraisággal megírt dalszövegei miatt a kritikusok csakhamar az idén irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Bob Dylanhez hasonlították.
Rendkívül nagy hatású zenéje, versei és fellépései mindig elnyerték a kritikusok tetszését. Cohen zeneszerzői és költői feladatai mellett elismert regényíró is volt, a száraz, de veszettül vicces komédia mestere – ismerősei szerint mindig képes volt előhúzni egy szórakoztató anekdotát –, és belső lényének felfedezője, aki a kilencvenes évek során öt évet töltött egy buddhista kolostorban napi tizenkét óra meditációval. Mindezek – még sok mással együtt – a kortárs zene egyik legizgalmasabb történetévé tették az övét.
Cohen rengeteg zenészt megihletett, sok szerzeményét dolgozták fel mások, neve bekerült a Rock and Roll Hall of Fame-be, és hazája legmagasabb kitüntetését, Kanada Érdemrendjét is elnyerte. Leonard Cohen az elmúlt 50 évben 14 stúdióalbumot készített. Pályafutása során több tucat zenei és irodalmi díjat kapott. Gyakran melankolikus dalai csak ritkán lettek slágerek. Legismertebb dalát viszont, a Hallelujah-t 1984-es megjelenése óta több százan dolgozták már fel.
Leonard Cohen pályafutása során több tucat zenei és irodalmi díjat kapott. A többi között többször elnyerte a kanadai zenész szakma Juno-díját, kapott Grammy-díjat, amellyel teljes életművét ismerték el, és 2011-ben a szintén kanadai zongoraművészről elnevezett Glenn Gould-díjat is neki ítélték oda.
Leonard Cohen 1967-től összesen 14 stúdióalbumot készített. Hanyatló egészsége ellenére a halála előtt hónapokban Leonard Cohen nagyon elfoglalt volt, azon dolgozott, hogy befejezze számos projektjét – mondták el barátai és kollégái a The New York Times amerikai napilapnak. Nemcsak befejezte októberben (október 21-én jelent meg) megjelent utolsó You Want It Darker című albumát, de két másik zenei projekten és egy versesköteten dolgozott.
Érezte, hogy egyre kevesebb ideje van hátra. Az idős énekes-dalszerzőről köztudott volt, hogy az utóbbi évben romlott egészsége és daganatos betegséggel küzdött. Múlt csütörtökön temették el Montréalban szülei, nagyszülei mellé a család és barátok jelenlétében. A lehető leghatékonyabban akarta kihasználni az időt, hogy befejezze munkáit – mondta Patrick Leonard producer, dalszerző.
Amikor meghalt, egy olyan albumon dolgoztak együtt, amely Cohen dalai és más rhythm and blues inspirálta dalok vonós feldolgozását tartalmazza. Leonard, aki Madonnával, a Pink Floyddal és más neves zenészekkel dolgozik együtt, elmondta, hogy gyakran az éjszaka közepén kapott emaileket dalszövegekkel Cohentől.
Fábri Péter: Nagy költő volt
Fábri Péter szövegíró, író, költő úgy véli, hogy Leonard Cohen az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb költője volt, bár rockelőadóként tartották számon, akárcsak a közelmúltban Nobel-díjat kapott Bob Dylant.
Fábri Péter 1998-ban Cohen tíz ismert dalát ültette át magyarra; az Engem vársz című lemezt Kern András énekelte fel. „Cohen költőnek indult, sőt fiatalon sikereket ért el verseivel. A világ nagy szerencséje, hogy ez a tehetséges költő ilyen fantasztikus előadó is volt. Érzésem szerint a zenéje a költészetét szolgálta, más szövegekkel ezek a dalok minden bizonnyal nem hatottak volna ugyanolyan erősen” – fogalmazott Fábri Péter.
Leonard Cohen szövegvilágában a váratlanság volt a legfontosabb elem, hiszen egészen meghökkentő asszociációkat használt, de ezt az evidencia erejével tette. „Felszabadító erejű volt a szövegeit fordítani, rám mint eredeti dalok írójára is komolyan hatott, elsősorban abban, hogy mennyi mindent szabad”. Fábri Péter kitért arra is, hogy bár Cohen buddhista is volt, kulturálisan azonosult zsidóságával, dalaira egészen régi zsidó szövegek is hatottak.
Cohen szövegeinek magyarítása során hű maradt az eredeti gondolatvilághoz, csak annyi változott, hogy az amerikai környezetet pestire ültette át. Így lett a Chelsea Hotelből Gellért Szálló, a First We Take Manhattanből pedig Most először Pestet. Leonard Cohen egy alkalommal Magyarországon is fellépett, 2009-ben óriási sikerrel koncertezett a Sportarénában.
Zorán: Cohen egyedi jelenség volt
Egyedi jelensége volt a 20-21. századi zenei világnak Leonard Cohen, nagyszerű dalokat írt, nem véletlen, hogy ezeket borzasztóan sokan feldolgozták – mondta Zorán az MTI-nek pénteken a 82 éves korában elhunyt kanadai énekes-dalszerző-költőre emlékezve.
A magyar énekes, előadóművész a kanadai sztár számos dalát dolgozta fel az elmúlt évtizedekben fivére, Sztevanovity Dusán magyarításában, közöttük van a Volt egy tánc (Take This Waltz), a Záróra (Closing Time) vagy a Míg a szív lejár (Dance Me to the End of Love). A Volt egy tánc talán a legismertebb magyar Cohen-feldolgozás.
„Amikor a Volt egy tánc 25 évvel ezelőtt megszületett, az eredeti dal, sőt maga Cohen sem számított még igazán ismertnek Magyarországon. Cohen pályafutása több stációban teljesedett ki, hiszen először szülőhazájában, Kanadában lett népszerű, majd Európában korábban futott be, mint az Egyesült Államokban” – idézte fel Zorán.
Zorán egy másik Cohen-feldolgozása, a Záróra A Vendégek című magyar Cohen-tribute albumon jelent meg 2003-ban, ezen többek között a Kispál és a Borz, Koncz Zsuzsa és Müller Péter Sziámi előadásában is szerepeltek a kanadai szerző dalai.
Mint Zorán elmondta, bár Leonard Cohen hangi adottságait ritkán dicsérték, rendkívül egyedi, bárki közül felismerhető mély hangja volt. „Zenélt a hangja, abban a mélységben szépen énekelt, még ha ezt gyakran recitativós, beszélős előadásmóddal is váltogatta”.
Zorán kitért arra, hogy a jövőben is repertoáron tartja Cohen-feldolgozásait, amelyek a közönség által a legjobban fogadott dalai közé tartoznak. „Attitűdje alapján, életrajzát elolvasva emberileg is közel éreztem magamhoz őt. Noha persze soha nem találkoztunk, több koncertjét láttam, először Bécsben, és jó érzés volt látnom, hogy majdnem ugyanolyan felállású zenekarral, női vokalistákkal a mély férfi hang mellett játszott, mint én. Az általa képviselt ülős, mesélős, de kicsit mégis populárisnak mondható motívumokkal teletűzdelt előadásmód az én világom is” – tette hozzá Zorán.
