90 éve, 1934. május 23-án tett pontot egy rendőrségi sortűz Bonnie és Clyde, a leghíresebb amerikai bűnözőpáros rövid és véres pályafutásának végére. A gazdasági válság időszakában a gyilkos bankrablók hőssé válhattak az emberek szemében.
A gazdasági válság sújtotta Amerikában vakmerő szerelmi viszonyuk és véres bűnözési sorozatuk népi hőssé tette Bonnie és Clyde párosát, a 20. század Rómeóját és Júliáját. Csak míg Shakespeare főhősei naivan ártatlanok voltak, a romantikus máz alatt a fiatal gonosztevőknek szenvedélye volt a gyilkolás.
Clyde Barrow és Bonnie Parker bűnözőkarrierjének legendává válását nem nehéz megérteni, tekintettel a korszak rendkívüli elkeseredettségére. Bűnözésük a nagy gazdasági világválság tetőpontján történt, ami különösen súlyosan érintette az olyan államokat, mint Oklahoma. Ebben az időszakban több bankrabló „Robin Hood” figuraként vált híressé, akik az emberek szemében rablásukkal „visszavágtak” a szegényeket „kizsákmányoló és elnyomó” bankoknak.
Bonnie Parker törékeny teremtés volt: alig 150 cm magas és 45 kilónál nem nyomott többet és részmunkaidős pincérnőként dolgozott, 16 évesen már férjnél volt, rosszul sikerült házasságát sosem bontották fel, halála napján is karikagyűrűjét viselte. (Férjét 1937-ben lőtték le, amikor szökni próbált a börtönből.) Bonnie középiskolás korában tehetséges írónak bizonyult, unta a mindennapos rutint és többre vágyott, mint a pincérkedés. Clyde „Champion” Barrow, ahogy magát nevezni szerette, gyorsbeszédű bűnöző volt, aki kezdetben piti rablásokat követett el, gyűlölte a szegénységet és szeretett volna híres lenni.
Végzetes találkozásuk 1930 januárjában történt; Clyde ekkor 21 éves volt és piti tolvaj, szélhámos, Bonnie 19 éves és egy börtönbüntetését töltő gyilkos felesége.
Első látásra megigézték egymást,
de nem sok időt tölthettek együtt: a férfi néhány nappal később egy korábbi ügyéért börtönbe került, hol Parker minden nap meglátogatta. Végül fegyvert csempészett a börtönbe, hogy segítsen a férfinak megszökni, de hamarosan elkapták Ohióban, és újra bebörtönözték, majd két év után feltételesen szabadlábra helyezték. A bűnöző- és szerelmespár ekkor feladta a „polgári élet” minden látszatát, halálba vezető útjukat erőszak és bűn szegélyezte, nyomukban vér és szenvedés maradt.
A magukat Barrow csapatnak nevezett banda tagjai hidegvérű bűnözők voltak: üzleteket raboltak ki, bankokba törtek be és ha kellett, habozás nélkül gyilkoltak.
Barrow-t számos gyilkossággal gyanúsították, gyilkosság, rablás és emberrablás vádjával vádolták. A rendőrség két éven át ütötte bottal a nyomukat, szerencsével és leleménnyel minden helyzetből kivágták magukat.
A gazdasági válság sújtotta Amerikában az újságok címlapjára kerültek, milliók láttak afféle Robin Hoodot bennük. 1933 júliusában Buck halálos lövést kapott, feleségét elfogták, a „csapat” harmadik tagja pár hónappal később került rendőrkézre.
Bonnie és Clyde kettesben folytatta; 1934 januárjában országos szenzáció kerekedett, amikor betörtek egy texasi börtönbe és öt foglyot szabadítottak ki – köztük Raymond Hamiltont, aki összesen több mint 200 év börtönbüntetését töltötte -, miközben több börtönőrt lelőttek.
1933. május 20-án az Egyesült Államok texasi dallasi biztosa elfogatóparancsot adott ki Clyde Barrow és Bonnie Parker ellen, és az Illinois államban ellopott autó Dallasból Oklahomába történő államközi szállításával terhelte őket. Az FBI ezután elkezdte a vadászatot erre a megfoghatatlan párra, ügynökök serege gyűjtötte az információkat.
A páros 1934. május 23-án esett csapdába:
kocsijukat egy elhagyott országúton rendőrök serege várta, akik golyózáport zúdítottak rájuk. Néhány perc alatt 130 lövés dördült el, Bonnie és Clyde azonnal meghalt, testükbe legalább 50 golyó fúródott. A holttesteket Dallasban tették közszemlére, majd kívánságuk ellenére külön temették el őket (Bonnie-t 20 ezren kísérték utolsó útjára).
A hatóságok haláluk pillanatában 15 emberöléssel, tucatnyinál több bankrablással, betöréssel, gépkocsilopásokkal gyanúsították őket, áldozataik között több rendőr is akadt, akikkel igazoltatás vagy menekülés közben végeztek a Missouri állambeli Joplinben, valamint Barrow elrabolt egy férfit és egy nőt Louisiana vidéki részén, később elengedte a megfélemlített, megsebesített áldozatokat a texasi Waldo közelében.
Legendájuk azonnal megszületett, Henry Ford hirdetésekben használta azt a levelet, amelyben Clyde dicsérte a meneküléshez használt Ford kocsit. Írtak róluk zenét és könyvet, Hollywood többször feldolgozta a témát, a legsikeresebb az 1967-ben Warren Beatty és Faye Dunaway főszereplésével készült film lett.
