A csomagolásnak az esetek többségében valódi funkciója van, ezért elengedhetetlenül fontos, hogy a meglévők helyett más lehetséges, környezetkímélőbb alternatívákat keressünk.
Az élelmiszeriparnak és -kereskedelemnek nagy szerepe és felelőssége van abban, hogy folyamatosan új megoldásokkal álljon elő, már csak azért is, mert a csomagolásnak élelmiszerbiztonsági okokból nem lehet búcsút inteni, sőt továbbra is a biztonság marad a fő szempont – figyelmeztet a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.
Miért kell a csomagolás?
• hogy az élelmiszert hosszabb ideig lehessen fogyasztani és tovább tartson a minőségmegőrzési ideje,
• hogy a terméket megvédjük a külső sérülésektől, szennyeződésektől, a szélsőséges hőmérsékleti hatásoktól, vagy éppen az UV-sugárzástól a szállítás és a tárolás során,
• meg kell akadályoznia a kártevők és kórokozók bejutását az élelmiszerekbe, valamint azt is, hogy az élelmiszerekben természetes módon lejátszódó (pl. enzimatikus) folyamatok beinduljanak,
• a vásárlók jogszabályban meghatározott kötelező tájékoztatását (fogyaszthatósági és minőségmegőrzési idő, felhasználási mód, származás, összetétel, tápérték-információk, allergének jelölése stb.) is a csomagoláson tüntetik fel,
• emellett kétségtelenül marketing célokat is szolgál, többek között felismerhetővé és azonosíthatóvá teszi a terméket
„Az innovációnál azonban nem szabad elfeledkezni arról, hogy a csomagolás elsődleges feladata mégis csak az élelmiszerbiztonság garantálása, amiben nem köthetők kompromisszumok. A csomagolóanyagok összetételét, illetve azt, hogy milyen élelmiszert milyen anyagba lehet csomagolni, vagyis mi, mivel érintkezhet, szigorú jogszabályok határozzák meg, annak érdekében, hogy az ételbe semmilyen, egészségre ártalmas anyag ne oldódjon bele. A csomagolóanyagok lecserélése már csak emiatt sem könnyű feladat” – mondja Szűcs Zsuzsanna, az MDOSZ elnöke.
Műanyaghelyettesítő csomagolási trendek
Többször használatos
Az egyszer használatos műanyagok helyett többször használatos vagy lebomló műanyagok alkalmazása a cél. Ha viszont ezeket nem gyűjtjük és kezeljük külön a normál műanyagoktól, akkor a két típus összekeveredése ellehetetleníti az újrafeldolgozást.
Papír és újrahasznosított papír
A papír lehetne az egyik megfelelő alternatíva az egyszer használatos műanyagokra, azonban az előállítása szintén nagy terhet ró a környezetre, higiéniai és egyéb szempontból pedig kevesebb élelmiszer csomagolására alkalmas.
Alga
Az elsőre talán bizarrnak tűnő zselés vízkapszula egy olyan újítás, amelynél az ivóvizet, vagy egyéb folyadékot egy átlátszó membránréteggel veszik körül. Ez a zselatinszerű burok egy természetes és ehető, emészthető polimer anyag, ami a barnamoszat és kalcium-klorid kombinációjából állítható elő. Ha a kapszulát mégsem esszük meg, akkor sincs gond, mivel hat hét alatt lebomlik a környezetben, így nem termel hulladékot sem. Tömeges elterjedését a sérülékenységéből eredő szállítási, tárolási nehézségek, valamint a termék mikrobiológiai szennyeződésének kockázata nehezíti, de például a tömeges futóversenyek alkalmával kiválthatja a frissítő pontokon műanyag pohárban felszolgált vizet és sportitalt, vagy akár a gyorséttermekben az egyadagos szószokat is lehet ebbe az ehető kapszulába csomagolni.
Üveg
Az üveg is gyakran felmerül, mint lehetséges műanyaghelyettesítő, azonban itt sem olyan egyértelmű a helyzet. Az üveg fizikai paraméterei miatt nem szállítható környezetbarát módon a relatív nagy helyigénye és a törékenysége miatt. Az újrahasznosítása pedig sokszor azért nem lehetséges, mert nem bírják ki másodszor is az élelmiszeriparban higiéniai szempontból elengedhetetlen hőkezelést és elpattannak. Emellett a kiürült üvegek tisztítása igen sok vizet és mosószert igényel, amely szintén további környezetvédelmi aggályokat vet fel.
