85 éves lenne kedvenc meséink szerzője, Csukás István költő, író. A haláláig töretlen népszerűségnek örvendő művész azt vallotta, sikerének titka, hogy sohasem fél kézzel, hanem teljes szívvel írta meséit.
Generációk nőttek fel olyan legendás meséin, mint a Pom Pom meséi; a Süsü, sárkány; Mirr-murr; a Nagy Ho-ho-ho-horgász, a Keménykalap és krumpliorr, Nyár a szigeten és A legkisebb ugrifüles. Emellett hang- és tévéjátékok, filmek, színdarabok fűződnek a nevéhez és verseket is írt.
Nemcsak Pomogáts Béla irodalomtörténész, mi is valljuk, hogy Csukás István művei segítenek elviselni az emberiség, a nemzet és saját sorsunk nehézségeit. A magyar gyermekirodalmat kivételes alkotásaival gazdagító, magával ragadó történeteivel és játékos stílusával az irodalom szeretetére nevelő és generációk számára meghatározó írói és költői életműve örök érték számunkra.
„Mikor bekerültem a gyermekirodalomba és már csináltam, értettem is, rájöttem, hogy nincs is a műfajok között olyan nagy különbség. Mindig úgy szoktam mondani: a jó mese olyan, mint a jó vers, tehát elemelkedik a földtől, a jó mese csodákkal van tele, ha akarom költészettel, érzelemmel, a mese közelebb áll a vershez, mint a prózához.” (Simon Erika: Csak a derű óráit számolom)
Csukás István 1936. április 2-án született Kisújszálláson, 1957-ben abbahagyta jogi tanulmányait és azóta írásaiból élt. 1968 és 1971 között a Magyar Televízió munkatársa volt.
Csukás István maga nyilatkozott úgy, hogy gyermekként önmagában a szavak varázsa, játéka elég volt ahhoz, hogy minden kezébe kerülő művet elolvasson, függetlenül attól, értette-e az adott könyvet. 18 éves korában jelentek meg első versei, elmondása szerint amikor először látta saját írásait nyomtatásban, „minden eldőlt”, és tudatosan kezdett el készülni a költői pályára.
CSUKÁS ISTVÁN: A LUSTA KÖLTŐ PANASZAIBÓL
Nem tudok dolgozni, mert süt a nap,
nem tudok dolgozni, mert fúj a szél,
nem tudok dolgozni, mert esik az eső,
nem tudok dolgozni, mert a nap se
süt, szél se fúj, az eső se esik!
Micsoda világ!
***
Majd én is! Majd… Néha a csönd
veszélyesen hasonlít a remekműhöz.
Az 1960-as évek végén, Kormos István biztatására fordult a gyermekirodalom felé, amit soha nem bánt meg. “A gyerekközönség hálásabb és érzékenyebb, mint a felnőtt, bár sokkal nagyobbat lehet bukni is, hiszen a gyerek kiköpi azt, amit nem szeret. A gyerekeknek ugyanúgy kell írni, mint a felnőtteknek, csak egy kicsit jobban” – fűzte hozzá. Véleménye szerint ez azért van, mert a gyerekek érzékenyebbek, gyorsabban reagálnak, és a véleményüket is egyértelműen megmutatják. Ezért a siker igazi siker, mert ami jó, azt tényleg a szívükbe zárják.
1978-tól a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője, majd az Új Idő és a Kölyök Magazin szerkesztőbizottságának tagja volt. 1993-tól a Piros Pont főszerkesztőjeként dolgozott.
„Nem szoktam rangsorolni meséimet, műveimet, meg nem is biztos, hogy az jó dolog lenne. Azt szoktam mondani: kedvencem a Pom Pom, a legsikeresebb a Süsü (ez bizonyított) és a legszebben megírt: A téli tücsök meséi” – sorolta műveit.
„Hogy ki is Pom Pom? Hogy nem ismeritek? Ó, igazán senki sem ismeri, mert hol ilyen, hol olyan! Bámulatosan tudja változtatni az alakját! Ha akarja, olyan, mint a szőrpamacs vagy paróka vagy egyujjas, kifordított bundakesztyű vagy szobafestő pemzli, vagy papucs orrán pamutbojt. Most leginkább egy szőrsapkához hasonlít, ahogy ül az ágon. Föl-le, föl-le jár, mivel egy kis szellő hintáztatja az ágat.” (Csukás István: Pom Pom meséi – Szegény Gombóc Artúr)
Alkotásait számos elismerésben részesítették. 1977-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon elnyerte az Év Legjobb Gyermekfilmje díját. Munkássága elismeréseként többek között 1977-ben és 1987-ben József Attila-díjat, 1984-ben Andersen-díjat, 1987-ben az Év Könyve-, 1989-ben és 1995-ben Déry Tibor-jutalmat kapott. 1996-ban elnyerte a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesület életműdíját, 1999-ben Kossuth-díjjal tüntették ki „magas színvonalú költészetéért, közvetlen szavú, ember- és természetszeretetre nevelő műveiért és a kortárs gyermekirodalom megújításáért”. 2010-ben Az év gyerekkönyve életműdíjjal jutalmazták. 2011-ben Budapest díszpolgára lett és Prima Primissima Díjat kapott.
„– Ismered az ábécét, ugye? Van benne egy olyan betű is, hogy q. Ritka betű! Éppen ezért gyűjtöm a q betűs szavakat.
Csombor értelmesen, tagoltan ejtette a szótagokat, egy kicsit túl értelmesen is, mint aki gyengeelméjűekkel beszél, majd elővett egy gyűrött noteszt, s felolvasta eddigi gyűjteményét.
– Figyelj! Ennyi van. Qkk. Qkker. Qka. Kaqkk.” (Csukás István: Vakáció a halott utcában)
Abban az évben jelent meg Mi az adu? című könyve, amelyben tárcái, portréi, egy egyfelvonásos színdarab és a kötet címadó művének hangjáték kapott helyet.
Az évek alatt sokat változott a világ, ahogy a gyerekek szokásai is, ennek ellenére Csukás István úgy vélte, a mese örök, „hiszen a közönsége is örök”. „Azért kell nekik mesét írni, mert a gyerek meg akarja ismerni és meg akarja hódítani a világot és amíg ez a vágya megvan, addig ezt ki kell elégíteni. Ebben segít a művészet” – hangsúlyozta az író.
Arra azonban mindig odafigyelt, hogy hogyan változik például a nyelv, a gyerekek szókincse, ezért gyakran ment közéjük és fülelt, igyekezett elsajátítani a hallottakat, amelyeket gyakran épített be írásaiba. „A gyerekek nyelvteremtő zsenik is, hiszen remek szavakat találnak ki, szabadon garázdálkodnak a nyelvvel, kettévágják, kifordítják, visszafele olvassák, és én is erre biztatom őket” – mondta.
Mindig hangsúlyozta, hogy a gyerekirodalmat a felnőtt irodalommal pontosan egyenértékűnek tartja, de sérelmezte, hogy ma az irodalmi közvélemény nem ismeri el megfelelő módon ezt a műfajt. Úgy vélte, hogy a gyerekirodalom rangja nincs a helyén, és amíg ez így van, addig megfelelő támogatásokat sem fog kapni. Úgy vélte, hogy bár fontos támogatni a felnőtteknek szóló magyar filmek elkészülését, de legalább ilyen jelentőségű, hogy minőségi gyerekfilmek is készüljenek.
„Fontos visszajelzések – mondta 2013-ban -, hiszen az írás nagyon magányos szakma, ül az ember az papír előtt, írni kezd és fogalma sincs, milyen lesz: vacak vagy zseniális? Maga az írás hihetetlenül gyámoltalan állapot. Hogy irodalmi példát mondjak, Baudelaire Az albatrosz c. verse, ahol a matrózok megalázzák, kigúnyolják a szárnyalásra született madarat, aki ugye egyértelműen a költő metaforája.”
2014 januárjában a veszprémi Pannon Várszínház mutatta be új mesejátékát, az Óriás nyomában címmel. 2014-ben Csukás István nevét viselő díjat alapított gyermekdarabok elismerésére Őze Áron, a Pesti Magyar Színház igazgatója.
2015-ben a Magyar Írószövetség örökös tagja lett, Összegyűjtött versek címmel jelent meg versválogatása. Ugyanabban az évben a fiatal nemzedékek színpadi mítoszainak megteremtéséért Szép Ernő-különdíjat, 2016-ban a Magyar Érdemrend középkeresztje (polgári tagozata) kitüntetést kapott. 2016-ban, 80. születésnapja alkalmából Kisújszálláson felavatták Pom Pom szobrát.
2016-ban Magyar Örökség Díjjal, 2017-ben a Nemzet Művésze címmel tüntették ki. 2019-ben A Süsü, a sárkány című meséje alapján készült bábfilmsorozat hőseiről alkalmi bélyegblokkot bocsátott ki a Magyar Posta, amely Weisenburger István grafikusművész tervei alapján, 60 ezer példányban készült.
