290 éve I. (Nagy) Péter cár megalapította Szentpétervárott az Orosz Tudományos Akadémiát.
290 éve, 1724. február 8-án I. (Nagy) Péter cár megalapította Szentpétervárott az Orosz Tudományos Akadémiát. I. Péter cár (1682-1725) európai körútjának tapasztalatai nyomán célul tűzte ki, hogy országát a nyugat-európai országokhoz hasonló fejlettségi szintre emeli. Az élet szinte minden területére – a vasúttól az étkezési szokásokig – kiterjedő reformok egész sorát vezette be, különösen nagy figyelmet szentelve a tudományoknak. A tudományos eredmények hasznosítása az iparban, közlekedésben, kereskedelemben felgyorsította a modernizálódás folyamatát.
Az uralkodó elhatározta, hogy egy tudományos akadémiát is létesít, de azt akarta, hogy az orosz akadémia különbözzön minden más nyugat-európai akadémiától. A Szentpétervári Tudományos Akadémia a tagjain és előadóin kívül egy egyetemet, egy gimnáziumot, könyvtárat és múzeumot is magában foglalt.
A cár saját irányítása alatt működtette, saját vagyonából biztosította az államnak a tudományos és technikai támogatást. Meghívta falai közé a kor híres tudósait, többek között a svájci matematikus, fizikus Leonhard Eulert aki a számelmélet területén alkotott maradandót, a matematikus Bernoulli család több tagját, a német Christian Goldbach matematikust, a filozófus, matematikus Georg Bernhard Bilfingert, a geográfus, botanikus Johann Georg Gmelint, az embriológus Caspar Friedrich Wolffot, a csillagász és földrajztudós Joseph-Nicolas Delisle-t, valamint a fizikus Georg Wolfgang Krafftot. Közülük többen oroszországi kutatásaik alatt lettek világhírűek. Az akadémia első elnöke a német származású Laurentius Blumentrost volt.
Három kiemelt területre összpontosították a forrásokat: a matematikára, a fizikára és a humán tudományokra. A tudományos osztályok közül a matematika magában foglalta a csillagászatot, a földrajzot, a navigációt és a mechanikát. A fizika alá tartozott a gyakorlati és elméleti fizika, az anatómia, a kémia és a botanika. A humán tudományok elnevezés a retorikát a műemlékek feltárását, tanulmányozását, az ősi és modern történelmet, a jogot, a politikát és az etikát takarta. Az uralkodó segítségével az Akadémia birtokába került egy modern anatómiai szertár, egy csillagászati obszervatórium és egy három méter átmérőjű földgömb, amelyet planetáriumként használtak. Röviddel a megnyitó után egy fizikai laboratóriummal gazdagodott az intézmény, majd egy nyomdát is létesítettek.
1728-ban jelent meg latinul az Akadémia tudományos folyóirata. 1745-ben adták ki Oroszország első pontos méréseket tartalmazó atlaszát, amely földrajzi, geodéziai és csillagászati tanulmányokon alapult. Az Akadémia készítette el 1776-ben Szibéria átfogó térképét. 1820-tól számos expedíciót szerveztek az ország távoli régióiba. Andrej Kraszilnyikov és Sztyepan Krasenyinnyikov a dán származású, de az orosz cár szolgálatában álló Vitus Bering második kamcsatkai expedíciójához csatlakozott. A 18. század második felében a tudományos intézet munkáját a polihisztor Mihail Lomonoszov is segítette.
A következő évszázadokban az Akadémia kiterjesztette tevékenységét, az irodalom és nyelvészet is elnyerte méltó helyét. Neves írók, köztük Vaszilij Andrejevics Zsukovszkij, Ivan Krilov és Lev Tolsztoj is az Akadémia tagja volt. Közben a tudományos intézmény neve többször változott, 1747 és 1803 között Császári Tudományos és Művészeti Akadémia, majd 1836-ig Császári Tudományos Akadémia, azután Tudományos Akadémia volt a hivatalos elnevezés, 1925 és 1991 között pedig Szovjet Tudományos Akadémia néven működött. 1991 decembere óta az Orosz Tudományos Akadémia (Rosszijszkaja Akagyemija Nauk – RAN) nevet viseli. 1934-ben Moszkvába tették át székhelyét.
Az Orosz Tudományos Akadémiának 2014-ben 434 kutató intézete és 1246 tagja van. 2013-ban az orosz kormány törvényjavaslatot terjesztett elő, melyben indítványozta, hogy az Akadémia kerüljön közvetlenül a kormány irányítása alá, átalakítva a teljes intézményrendszert. Az átalakítás folyamatát három év alatt hajtják végre.
