Az első négy teljes örmény Bibliakiadás, valamint számos családi ereklye és az erdélyi örmények vallásgyakorlatához kötődő tárgyak is láthatók az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Egység és sokszínűség – Örmény Biblia és vallásos társadalom címmel hétfőn megnyílt kiállításán.
Az örményeket a világ első keresztény népeként tartják számon, akik a keresztény-muszlim kontaktzónában (a Perzsa-, az Oszmán- és az Orosz Birodalmak területein) is évszázadokon keresztül megőrizték hitüket, sokszor az államiság teljes hiányában.
Az Egység és sokszínűség – Örmény Biblia és vallásos társadalom című kiállításon nemcsak az első három teljes örmény bibliakiadás (Amszterdam, 1666; Isztanbul, 1705; Velence 1733) látható, hanem számos családi ereklye, valamint az erdélyi örmények vallásgyakorlatához kötődő tárgyak is. A több mint 100 éves kincsek egy-egy oszmán-örmény család mikrotörténelmét hordozzák. A tárgyak, amelyek városról városra kísérték az örmény népirtást túlélő családokat, rávilágítanak az oszmán-örmény társadalom kulturális, nyelvi és vallási sokszínűségére.
Az örmények a Kárpát-medencéhez is szorosan kapcsolódnak. A 17. században vándoroltak be nagyobb számban Erdélybe, ahol uniót kötöttek a katolikus egyházzal, majd viszonylag gyorsan integrálódtak a magyar társadalomba. A dualizmusban számos parlamenti képviselőt, minisztert, sőt miniszterelnököt adtak Magyarországnak, az aradi tizenhárom közül pedig Kiss Ernő és Lázár Vilmos is erdélyi örmény származású volt.
Az első teljes örmény nyelvű Bibliát 1666-ban, Amszterdamban nyomtatták örmény kereskedők finanszírozásával, Albrect Dürer művészetét közvetítő metszetekkel gazdagon illusztrálva. A Biblia kiadása az egységet jeleníti meg, viszont a különböző területeken lévő vallásgyakorlat sokrétű. A felekezetszerveződésre a hagyományos örmény apostoli vallás mellett hatással volt a római katolikus egyház és a protestantizmus is.
Csaknem kétéves kutatómunka eredményeként ismerheti meg az OSZK közönsége annak a hányattatott sorsú közösségnek a történetét, amely a történelemben először vette fel a kereszténységet államvallásként – mondta el a tárlat megnyitóján Tüske László főigazgató. Néhány éve a Távol Araráttól címmel az örmény diaszpóra kulturális életét mutatta be kiállítás az OSZK-ban, majd az 1915-ös örmény népirtásra emlékezett tárlattal a nemzeti könyvtár. Tüske László kiemelte: az ellenük irányuló népirtás több hullámát átvészelő örménység ámulatba ejtő kulturális emlékezete példaként áll a látogatók előtt.
Az első keresztény nép Meszrop Mastoc fordításában ismerte meg a Szentírást, amely mintegy ezer évvel kéziratokban terjedt, míg a 16. század elején ki nem nyomtatták. A nyomtatott Biblia elterjedésével az örmény diaszpóra közösségei mind nagyobb teljességben élhették meg kultúrájukat, hagyományaikat és hitüket – mondta el a főigazgató. Az OSZK és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Armenológiai Intézetének együttműködésében megvalósult kiállítás létrehozásához számos elhivatott magángyűjtő is hozzájárult.
Szuromi Szabolcs Anzelm, a PPKE rektora hozzátette, hogy a kiállítás egy olyan nemzetre emlékezik, amely a történelem során és mind a mai napig hihetetlen szenvedéseken ment és megy keresztül.
A látogató nemcsak gyönyörű kézírásos és nyomtatott Bibliákkal és ősi zsoltároskönyvekkel – például egy 807-es példánnyal -, hanem az örmény családok mindennapjaiban megélt kereszténység tárgyi emlékeival is találkozhat.
Közép-Európa és Magyarország történelme során menekülők számos hullámát fogadta be, – amint erről már Szent István is szólt Intelmeiben -, ennek az etnikai és kulturális sokszínűségnek pedig távolsági kereskedőnépként az örménység is része lett – emlékeztetett Christian Lübke, a lipcsei Kelet-európai Történeti és Kulturális Kutatóintézet (GWZO Leipzig) igazgatója.
A kereszténység az örmény kultúra központi eleme. Örményország már 301-ben felvette a kereszténységet mint államvallást, majd alig száz évvel később Meszrop Mastoc megalkotta az örmény abc-t, és lefordította az egész Bibliát. Ez a fordítás egyben az örmény írásbeliség első emléke is.
Az örmény nyelvű könyvnyomtatás 1512-ben kezdődött, de a katolikus egyház ellenállása miatt az első teljes örmény Bibliát csak 1666-ban, Amszterdamban nyomtatták ki – mondta el.
Egyedülálló módon az OSZK kiállítása az első örmény biblianyomtatványok közül mind a négyet felvonultatja – hívta fel a figyelmet Meline Pehlivanian a május 11-ig látogatható tárlat különlegességére.
