Első alkalommal láthat a magyar nagyközönség El Greco életművét átfogóan bemutató kiállítást a Szépművészeti Múzeumban.
Magyarországon először nyílt kiállítás El Greco, azaz Domenikosz Theotokopulosz (1541-1614) életművéből csütörtökön Budapesten a Szépművészeti Múzeumban, a 16-17. századi krétai-spanyol festő több mint félszáz alkotásával találkozhat a nagyközönség péntektől.
A tárlat célja, hogy széles körű áttekintést adjon az európai művészet történetének egyik legkiemelkedőbb mestere, El Greco életművéről, bemutatva a festő teljes formai komplexitását és nagy ívű stílusfejlődését. Az összesen mintegy hetven művet felsorakoztató kiállításon a látogatók több mint félszáz alkotást láthatnak a spanyol-krétai mestertől.
El Grecótól mindössze négy rajz maradt fenn, ezek közül kettő a kiállításban is helyet kapott, bepillantást nyújtva a mester munkamódszereibe.
El Greco életművét 1614-es halála után szinte elfelejtették, és csak a 19-20. század fordulóján fedezték fel újra. Ebben volt némi szerepe Nemes Marcell magyar műgyűjtőnek is, akinek kollekciója egykor tizenkét El Greco-képet is tartalmazott – idézte fel a tárlat szerdai sajtóbejárásán a Szépművészeti Múzeum főigazgatója.
Noha a budapesti múzeum rendelkezik Spanyolországon kívül Európában a legtöbb (öt darab) El Greco-festménnyel, a krétai-spanyol mester életművét még soha nem mutatta be Magyarországon nagykiállítás.
A nyolcéves előkészítés után most nyíló tárlat El Greco egész munkásságát áttekinti, a festő mindegyik korszakából főműveket felvonultatva. Ez elsősorban a kiállítás kurátorának, Leticia Ruiz Gómeznek köszönhető, aki „olyan ajtókat nyitott meg, amilyeneket más nem tudott volna” – jegyezte meg Baán László.
Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója arra emlékeztetett, hogy Magyarországon még soha nem mutatta be kiállítás El Greco munkásságát. De a tárlat azért is régi adóssága volt a Szépművészetinek, mert itt őrzik Spanyolországon kívül a legnagyobb európai El Greco-gyűjteményt.
Mint kiemelte, nem is akárhogy sikerül eleget tenni ennek az adósságnak: a most megnyílt kiállítás több mint félszáz El Greco-mesterművet vonultat fel, így február közepéig Budapesten látható a legnagyobb válogatás a festő életművéből.
Baán László külön köszönetet mondott a MOL-Új Európa Alapítványnak, amiért vásárlásával lehetővé tette, hogy El Greco Gonzaga Szent Alajos-portréja a múzeumba kerülhessen.
Az 1910-es évek elején az akkori magyar állam és főváros vezetői elszalasztották azt a lehetőséget, hogy Nemes Marcell eladásra felkínált gyűjteménye a Szépművészeti Múzeumot gazdagítsa. Egyfajta jóvátétel, hogy a kollekció egykori, becses darabja, a Szent Alajos-portré visszakerülhetett Magyarországra, és most a kiállításban is látható – emelte ki a főigazgató.
Leticia Ruiz Gómez, a kiállítás kurátora hangsúlyozta: a Szépművészeti Múzeum Spanyolországon kívül az egyik legfontosabb gyűjteménye a spanyol mestereknek, többek között öt El Greco-festményének köszönhetően is.
A kiállítást egy csodálatos Szent Sebestyén-kép nyitja meg, amely nagyszerű metaforája El Greco életének, annak az egyedülálló vándorlásnak, amely Krétáról Velencén és Rómán át Spanyolországba vezetett – szólt a péntektől látható tárlatról.
Mint hozzátette, a kiállítás arra törekszik, hogy bemutassa ennek a felfoghatatlan gazdagságú mesternek az életművét, néha zavarbaejtő, de mindig egyedi stílusának fejlődését. Ennek érdekében a tárlat hét kronologikus-tematikus egységben beszéli el ezt a változatos festői életutat. A spanyol szakember köszönetet mondott a számos kölcsönző gyűjteménynek, különösen a madridi Museo del Pradónak, amiért ilyen magas színvonalú anyagot sikerült összegyűjteni erre a kiállításra.
Ugyanígy a Szépművészeti is mindig nagylelkűen támogatja kölcsönzésekkel külföldi partnermúzeumait; legnépszerűbb darabja talán éppen El Greco Budapesten őrzött Bűnbánó Magdolnája, amely természetesen a kiállításban is kiemelt helyet kapott – fűzte hozzá.
A kurátor is emlékeztetett arra, hogy a tárlat anyaga nem sokkal a nyitás előtt új képpel gyarapodott, Gonzaga Szent Alajos portréjának megvásárlásával. A kiállítás így tiszteleg az El Greco újrafelfedezéséhez nagyban hozzájáruló, 20. század eleji magyar műgyűjtő, Nemes Marcell előtt is – mondta el Leticia Ruiz Gómez.
A kiállítás külön termet szentel El Greco Szent Ferenc-ábrázolásainak, melyeken keresztül jól nyomon követhető stílusának fejlődése. Leticia Ruiz Gómez felhívta a figyelmet a Szent Ferenc elragadtatása című munkára, amelyet nemrég azonosítottak Siedlcében a krétai-spanyol festő műveként és azóta először hagyta el Lengyelországot.
Csák János felidézte, hogy a mediterrán világ kulturális arculatának kialakításában a hellének igen nagy szerepet vállaltak. El Greco „egy időtlen hellén géniusz”, akinek némely képéről szinte lehetetlen megmondani, hogy nem a 20. században született – méltatta a festőt.
A magyar szívhez a Mediterráneum mindig közel állt, legyen szó akár Görögországról, akár Itáliáról, akár Spanyolországról – mondta el a tárlat csütörtöki megnyitóján El Greco életének legjelentősebb helyszíneiről szólva a kulturális és innovációs miniszter.
Csák János az MTI-nek elmondta, hogy a kiállításra Európából és a tengerentúlról összesen több mint negyven köz-, egyházi és magángyűjteményből érkeztek műalkotások, köszönhetően a magyar állam nagy értékű garanciavállalásának is.
A Szépművészeti Múzeumban péntektől 2023. február 19-ig látható tárlat célja, hogy széles körű áttekintést adjon az európai művészettörténetének egyik legkiemelkedőbb mestere, El Greco életművéről, bemutatva a festő teljes formai komplexitását és nagy ívű stílusfejlődését.
Az összesen mintegy hetven művet felsorakoztató kiállításon a látogatók több mint félszáz alkotást láthatnak a spanyol-krétai mestertől, de olyan kortársak munkáival is találkozhatnak, mint Jacopo Tintoretto vagy Veronese.
