„Képeimen szeretek emberek közötti helyzeteket, elkapott pillanatokat, gesztusokat, tekinteteket megjeleníteni.” Kiss Márta festőművész MiTiŐk címmel mintegy 20-25 olaj-vászon képét – emberek közti helyzeteket, ellesett pillanatokat, álmokat ábrázoló alkotásait – állította ki a fővárosi kArton Galéria.
Kiss Márta szereti nézni, figyelni az embereket, ha szépek, azért, ha csúnyák, azért. Meggyőződése, hogy a képen minden lehetséges. Több sorozata van, ezek legtöbbje életkép vagy szürreális álom, és úgy dolgozik, hogy a történeteket feldúsítja a saját életével. „Képeimen felbukkannak azok az emberek, akikkel nap mint nap találkozunk a városi utcákon, a közértben, a metrón, a fürdőben vagy bárhol, és felbukkannak jó ismerőseim is, akiket megkértem, hogy pózoljanak egy jelenethez. De találkozhatunk a kollektív tudattalan által őrzött mesebeli figurákkal is.”
Egyik képén három nő ül körül egy asztalt, teáznak, a negyedik mint háziasszony gyümölcsöstálat akar éppen az asztalra tenni. Az asszonyok felismerhetők: mindhárman a művészettörténetből jól ismert festők. A képen balról Amrita Sérgil ül, aki Budapesten született és a 20. századi India egyik legnagyobb modern festője volt, szemközt Frida Kahlo, a mexikói festőművészet egyéni hangú képviselője, a jobb szélen sötét zárt ruhában, szigorú konttyal a cremonai Sofonisba Anguissola, az olasz reneszánsz alkotója, az első nő, aki nemzetközi hírnevet szerzett festőművészként (a budapesti Szépművészeti Múzeum is őriz tőle képet). A tálról gyümölcsöt kínáló hölgy pedig maga a kép festője, Kiss Márta, aki elmondta, hogy barátnők közreműködésével, kölcsön kapott konyhában alakította ki a kép kompozícióját.
„Ahogy festem az embereket, nem elégszem meg pusztán a látvánnyal, képzeletem kiszínezi a jelenetet, s engedi, hogy többet vegyek észre a láthatónál. A figurák saját történetem szereplőivé válnak – mégsem ez a lényeg. A néző kitalálhatja a saját történetét a képekhez.
Az a fontos, hogy ezek az emberek elfoglaltságaik ellenére is hagyják, hogy kapcsolatba lépjünk és jelen legyünk velük.”
„Az álomnak személyre szabott jelentése van, amit az álmodó tud megfejteni. Ezeknek a képeimnek sincs konkrét jelentésük, a néző kitalálhat egy saját történetet, felfoghat egy olyan jelentést, amire ő személy szerint rá tud hangolódni.
Ilyen városi kóborlásokon pillantottam meg a tóban mászkáló gumiruhás férfiakat, a szigorú nyugdíjast, a krémest evő vagy a táskában kotorászó nénit, a fűben alvó férfit, a sorban állókat, az utcazenészeket, vagy a csíkos szatyros nyugdíjas párt…”
Vízen járni tilos című festményén két, horgászruhás, derékig vízben álló férfi karját nyújtja a vízen előttük sétáló ifjú nőnek. A vízben tábla jelzi: vízen járni tilos. „Ez egy álomból feldolgozott kép, valós alakokkal” – jegyezte meg.
Kép látható a képben egy másik alkotáson: három fiatal pár helyezkedik el egy asztal körül, aprósütemény, gyümölcs, bor a kínálat. A falon a híres, lengyel gyökerű francia művész, Balthus festménye: párizsi garniszálló szobája, az ágyon erotikus pózban megfestett nő látható.
A művész szerint aki nyitott a világra, a környezetére, könnyen befogadhatja képeit, még az is, aki nem jártas a képzőművészet világában, mert figuratívak, színesek és humorosak a festményei.
A kiállítás július 6-ig látható a kArton Galériában.
